A Montserrat vulkán megújult tevékenysége segít a kupola összeomlásának mechanizmusának feltárásában

A Montserrat vulkán megújult tevékenysége segít a kupola összeomlásának mechanizmusának feltárásában
A Montserrat vulkán megújult tevékenysége segít a kupola összeomlásának mechanizmusának feltárásában
Anonim

University Park, Pa. – A montserrati Soufriere Hills vulkán 19 hónapnyi inaktivitás után novemberben ismét aktívvá vált, és úgy tűnik, hogy a vulkáni tevékenység mintázata ott folytatódott, ahol abbahagyta, egy Penn State vulkanológusa szerint.

"Bár nem mindig ez a helyzet, ez a vulkán ugyanúgy ciklikus, lüktető módon folytatja kitörését, mint korábban" - mondja Dr. Barry Voight, a geotudományok professzora.

A Soufriere Hills vulkán 1996. szeptemberében, valamint 1997. június 25-én, augusztus 3-án, szeptember 21-én és december 26-án robbanásszerűen kitört. A kitörés minden esetben szorosan követte a láva kupola összeomlását.

A láva kupolák viszkózus, ragadós magmatömegek, amelyek magasan felhalmozódnak a szellőzőnyílás felett. Az ilyen lávakupolák kétféleképpen is meghibásodhatnak. Egyes esetekben a kupolák egyszerűen összedőlhetnek, mert megfelelő kupolanövekedés esetén a vastag, meredek lejtésű láva súlya végül meghaladja belső erejét, és a lávatömeg ekkor szétesik. A kupolák akkor is meghibásodhatnak, ha gázok halmozódnak fel a kupola alatt, és a gáznyomás szétterjed a kupolában, gyengíti azt, és elősegíti a meghibásodást.

Az első típusú meghibásodás általában lávatömb lavinát okoz, de a második típusú meghibásodás heves forró hamu- és gázviharokat generálhat, amelyek sok mérföldet utazhatnak, és mindent elpusztíthatnak, ami az útjába kerül.

"Az aktív vulkánokon végzett lávakupolák tanulmányozása ráébredt arra, hogy a kupolák az esetek nagy százalékában robbanásszerűen meghibásodnak" - mondja Voight. "Mivel a Soufriere Hills vulkán ismét túlnyomásos és kupolaképződési ciklusokon megy keresztül, ismét lehetőségünk nyílik a szeizmikus aktivitás és a túlnyomás figyelésére, valamint a gáznyomású kupola meghibásodásának matematikai modelljének finomítására."

Voight és Dr. Derek Elsworth, a geokörnyezetmérnöki professzor a Geophysical Research Letters legutóbbi számában számolt be modelljükről. A kutatók gázdiffúziós modelleket hoztak létre a gáz túlnyomásának kiszámítására a lávakupolákban. Ezeket a modellezett gáznyomásokat használták fel a stabilitási elemzésekben annak kimutatására, hogy a gázdiffúzió mélyen instabilitást okoz a kupolában.

A Soufriere Hills vulkán és más andezitvulkánok szellőzőnyílása közelében nyomás növekszik, mert ahogy a magma emelkedik és a nyomás csökken, az oldott víz felbuborékol az olvadékból, és a magma sokkal viszkózusabb lesz. Ez a viszkózus láva elzárja az utat, és a gáznyomás megnő.

A diffúziós modellek megmagyarázzák, hogy a magmában lévő gázok hogyan haladnak át szűk repedéseken és összefüggő pórusokon, hogy eloszlassák a nyomást a kupolában.

"Az általunk javasolt mechanizmus megmagyarázza, hogy egyes dómhibák miért nem lépnek fel az első impulzusnál" - mondja Voight."Időbe telik, amíg a gáznyomás szétoszlik a kupolán, és ez robbanásveszélyes kibocsátást okozhat sok órával vagy nappal azután, hogy az új láva első impulzusát észlelték."

A kutatók továbbra is együttműködnek a Montserrat vulkán obszervatóriummal, hogy szeizmicitás- és alakváltozásmérők segítségével értelmezzék a kupola viselkedését.

"1997-ben az obszervatórium körülbelül naponta egyszer ellenőrizte a vulkánból származó kén-dioxid gáz koncentrációját" - mondja Voight. "Sokkal gyakrabban kell figyelnünk ezt a gázt, mert a láva naponta többször előforduló impulzusok formájában préselődik ki, és a gáz olyan mennyiségben távozik, amely szinkronban van a lávakibocsátással. A megfigyelési erőfeszítéseket ehhez kell kapcsolnunk. időskála, hogy rögzítse az adott napon felszabaduló gáz változását. Ez a mennyiség a gáznyomás közvetlen mértéke."

A kén-dioxid megfigyelése távolról is elvégezhető, ami azért előnyös, mert a kráter peremének vállán lévő eredeti dőlésmérőket a kitörés tönkretette.

Egy másik terület, amelyet a kutatók szeretnének feltárni, maga a magma viselkedése.

"Nem tudunk annyit, mint amennyit tudnunk kell a részben folyékony, részben kristályos anyagok jellemző viselkedéséről" - mondja Voight. "Ezek a félfolyékony anyagok elég kristályosak ahhoz, hogy valóban megrepedhessenek, és bár folyhatnak, többnyire szilárd anyagok. Ezeknek az anyagoknak a szilárdsági és kúszási tulajdonságaira szükség van a stabilitás értékeléséhez, de nagyon kevéssé ismertek."

Az andezit magma, a Montserratban és sok más vulkán konvergens lemeztektonikus határain található lávatípusa 60-80 százalékban kristályos lehet, míg a Hawaiira jellemző baz altmagma többnyire folyékony. Ezenkívül az andezit magma a felszín alatt fél mérföldön belül ezerszer viszkózusabb lehet, mint három mérfölddel lejjebb, mivel az olvadékkristályosodás során feloldódott víz a magma felemelkedése közben kibuborékol.

A Voight és Elsworth által a Soufriere Hills vulkánhoz javasolt mechanizmus bármely andezit vulkán lávakupoláira alkalmazható, amely túlnyomásos gáznak van kitéve. Az andezit vulkánok a leggyakoribb típusok a Földön, és a legnagyobb veszélyt jelentik a Csendes-óceán peremén és a Földközi-tengeren található nagy populációk számára. Montserrat jövőjét illetően a kutatók kevésbé biztosak.

"A vulkán korábban egy 30 éves szeizmikus válságciklusban volt, ami a földalatti magmatevékenységhez kapcsolódott, amely soha nem érte el teljesen a felszínt" - mondja Voight. "De most úgy tűnik, hogy a vulkán nyitott rendszerrel rendelkezik, és még nem tudjuk megmondani, mikor áll meg, vagy ha egyszer megáll, mikor indul újra."

Népszerű téma

Érdekes cikkek
Kongói Köztársaság két hatalmas védett területet jelent be
Olvass tovább

Kongói Köztársaság két hatalmas védett területet jelent be

A Kongói Köztársaság erdészeti gazdasági minisztere bejelentette, hogy két új védett terület létrehozását tervezi, amelyek együttesen nagyobbak lehetnek, mint a Yellowstone Nemzeti Park, és csaknem egymillió hektáron (3800 négyzetmérföldön) terjednek ki.

A tudósok közel valós idejű szenzoradatokat használnak a part menti óceánok szennyezésének észlelésére
Olvass tovább

A tudósok közel valós idejű szenzoradatokat használnak a part menti óceánok szennyezésének észlelésére

A UC Irvine tudósainak felfedezése segíthet a közegészségügyi tisztviselőknek azonnal tudni, ha a szennyezés a part menti óceánokba költözött – ez az áttörés, amely lehetővé teheti a hatóságok számára, hogy napok helyett percek alatt figyelmeztetést tegyenek közzé, vagy lezárják a strandokat.

Szibériai „hotspot” figyelmeztetés: a globális felmelegedés szakértői felgyorsult üvegházhatásra gondolnak
Olvass tovább

Szibériai „hotspot” figyelmeztetés: a globális felmelegedés szakértői felgyorsult üvegházhatásra gondolnak

A Leicesteri Egyetem szakértői szerint a szibériai telek lehűlésének kilátása nem biztos, hogy sokáig igaz, tekintve, hogy a globális felmelegedés fenyegeti őket. A Leicesteri Egyetem Klíma és Földfelszíni Rendszerek Interakciós Központja 2006.