Az orvvadászok a növényeket is megzavarják

Az orvvadászok a növényeket is megzavarják
Az orvvadászok a növényeket is megzavarják
Anonim

Mindenki tudja, hogy az orvvadászok képesek megtizedelni az állatokat, de jelentős hatást gyakorolhatnak a növényekre is a Conservation Biology februári számában bemutatott új kutatás szerint.

„Az orvvadászok szinte mindenütt jelen vannak a neotrópiákon” – mondja Joseph Wright, a Smithsonian Tropical Research Institute munkatársa, a panamai Balboa-ban. "Gyakorlatilag mindenhol csökkentik az erdei emlősök egyedszámát." Wright és kollégái úgy érveltek, hogy az orvvadászok valószínűleg az erdei növényeket is megviselik, részben azért, mert a magvak nagy részét az emlősök szétszórják.

Wright munkatársai: Roberto Ibanez, szintén a Smithsonian Tropical Research Institute munkatársa, Balboa, Panama; Horacio Zeballos a Prodefensa de la Naturaleza-Arequipa-ból, Mirafloresben, Peruban; valamint Ivan Dominguez, Marina Gallardo és Marta Moreno, a panamai Autoridad Nacional del Ambiente munkatársa.

A kutatók azt tanulmányozták, hogy az orvvadászat hogyan befolyásolja két pálmafaj regenerálódását Panama középső részén. Nyolc olyan helyszínt tanulmányoztak, ahol különböző szintű orvvadászat zajlott. Megmérték a csíraszámot, a magvak terjedését és a ragadozást.

Wright és munkatársai azt találták, hogy az orvvadászat csökkentette a vizsgált helyszíneken rendszeresen előforduló 12 emlősfaj közül öt, köztük az aguti, a galléros peccari és a coati egyedszámát. Összességében a kutatók azt találták, hogy az orvvadászat fokozta a pálma regenerálódását: a palánták sűrűsége akár ötszöröse is volt az erősen orvvadászott helyeken.

Az orvvadászat magvak terjedésére és ragadozására gyakorolt hatása azonban nem egyöntetűen kedvezett a pálma regenerációjának. Pontosabban, az orvvadászat csökkentette a magvak terjedését: a magvak akár 99%-át is kiszórták védett területekről, de csak 3%-át az erősen orvvadászott területekről. Az orvvadászat növelte a szétszórt magvak bogarak ragadozását: a védett területeken a bogarak a magvak 10%-át, az orvvadászott helyeken pedig körülbelül 40%-át ették meg. Az orvvadászat csökkentette a szétszórt magvak rágcsálók ragadozását: a rágcsálók akár 99%-át is megették a védett területeken, és csak 4%-át az erősen orvvadászott helyeken.

Mit jelent ez az egész? "Nincs egyetlen kapcsolat az emlősközösségek számának csökkenése és a növények regenerációja között" - mondja Wright. "Csak abban lehetünk biztosak, hogy az orvvadászok megváltoztatják számos növényfaj természetes regenerációját." Más szóval, nincs könnyű megoldás.

Népszerű téma

Érdekes cikkek
Kongói Köztársaság két hatalmas védett területet jelent be
Olvass tovább

Kongói Köztársaság két hatalmas védett területet jelent be

A Kongói Köztársaság erdészeti gazdasági minisztere bejelentette, hogy két új védett terület létrehozását tervezi, amelyek együttesen nagyobbak lehetnek, mint a Yellowstone Nemzeti Park, és csaknem egymillió hektáron (3800 négyzetmérföldön) terjednek ki.

A tudósok közel valós idejű szenzoradatokat használnak a part menti óceánok szennyezésének észlelésére
Olvass tovább

A tudósok közel valós idejű szenzoradatokat használnak a part menti óceánok szennyezésének észlelésére

A UC Irvine tudósainak felfedezése segíthet a közegészségügyi tisztviselőknek azonnal tudni, ha a szennyezés a part menti óceánokba költözött – ez az áttörés, amely lehetővé teheti a hatóságok számára, hogy napok helyett percek alatt figyelmeztetést tegyenek közzé, vagy lezárják a strandokat.

Szibériai „hotspot” figyelmeztetés: a globális felmelegedés szakértői felgyorsult üvegházhatásra gondolnak
Olvass tovább

Szibériai „hotspot” figyelmeztetés: a globális felmelegedés szakértői felgyorsult üvegházhatásra gondolnak

A Leicesteri Egyetem szakértői szerint a szibériai telek lehűlésének kilátása nem biztos, hogy sokáig igaz, tekintve, hogy a globális felmelegedés fenyegeti őket. A Leicesteri Egyetem Klíma és Földfelszíni Rendszerek Interakciós Központja 2006.