A Queen's University két biológusa és a Genti Egyetem egyik tudósa által végzett drámai kutatás azt sugallja, hogy a világ édesvízkészlete zuhanhat, ami aszály okozta éhínséget, politikai nyugtalanságot és nagymértékű migrációt okoz világszerte.
A Nature január 27-i számában megjelenő kutatás első ízben bizonyítja, hogy az elmúlt évezredben a Föld vízkészletének szélsőséges ingadozásai természetes módon fordultak elő Kelet-Afrikában. Egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy az elmúlt évezred során az éghajlati viszonyok nagy változásai következtek be a Földön, és az ember által előidézett globális felmelegedéstől függetlenül is megismétlődhetnek.
A szélsőséges, globális éghajlati változások támpontot adnak a jövőre nézve – mondja Dr. Brian Cumming, a Queen's Paleoecological Environmental Assessment & Research Laboratory (PEARL) biológusa. "Kutatásaink egyértelműen azt mutatják, hogy fel kell készülnünk a természetben előforduló, szélsőséges éghajlati változásokra, amelyek a jövőben vízhiányt okoznak" - mondja Dr. Cumming, aki a Queen biológusával, Kathleen Lairddal és a Genti Egyetem biológusával, Dirkkel közösen írta a tanulmányt. Verschuren.
A kenyai Naivasha-tavon végzett kutatás azt mutatja, hogy az elmúlt 1100 év során Kelet-Afrikában sokszor szélsőséges változások következtek be a víz rendelkezésre állásában, ami esetenként több száz évig tartó jelentős szárazsághoz vezetett. A tanulmány tükrözi az Észak-Amerikában, a karibi térségben és Európában végzett korábbi tanulmányokat, és nemcsak azt erősíti meg, hogy szélsőséges éghajlati eltérések léteznek, hanem azt is, hogy ezek a nagy léptékű időjárási minták globális léptékben fordulhattak elő (például a középkori meleg időszak 1000-től 1, 200 i.sz.).
A kutatók a jelenlegi, ember által előidézett globális felmelegedés hatásairól spekulálnak most, hogy azonosítsák a múltban a vízellátást befolyásoló szélsőséges éghajlati változások kiváltó okát. "Aggodalomra ad okot, hogy az emberi iparosodás a jövőben globális léptékű szélsőséges éghajlati változások kiváltója lehet" - mondja Cumming.
A kutatók tudják, hogy ha globális éghajlatváltozás következne be – akár természetes, akár emberi eredetű –, az elsöprő lenne, és akár nagymértékű migrációt is kiválthatna. A tanulmány közvetlen összefüggést tár fel Kenyában az elmúlt évezredben a szűkös vízkészletek és a gazdasági, politikai és társadalmi pusztítás között.
Talán a legriasztóbb az a kinyilatkoztatás, hogy Kelet-Afrika viszonylag magas szintű vízellátást élvezett az elmúlt 800 év során (három alkalommal a vízhiány sokkal súlyosabb volt, mint az 1930-as Dust Bowl esetében). Következésképpen az elmúlt évszázadok fejlődése és népességnövekedése a bőséges vízkészletek időszakában fokozódott."Tehát, ha szélsőséges klímaváltozás következik be a jövőben, az széles körű pusztítást okozhat" - mondja Cumming.
