A Food Web Theory azt sugallja, hogy az ökológiát általános szabályok szabályozhatják

Tartalomjegyzék:

A Food Web Theory azt sugallja, hogy az ökológiát általános szabályok szabályozhatják
A Food Web Theory azt sugallja, hogy az ökológiát általános szabályok szabályozhatják
Anonim

Az új „résmodell” feltűnő hasonlóságokat tár fel az összetett táplálékhálózatok között, és analitikai eszközt kínál az ökológusoknak a fajok elvesztésének az olyan változatos ökoszisztémákra gyakorolt hatásának előrejelzésére, mint az óceánok és sivatagok

SAN FRANCISCO, Kalifornia, 2000. március 8. – A kémiában van az elemek periódusos rendszere, a fizikában a gravitáció törvénye, a biológiában pedig a természetes kiválasztódás. A San Francisco Állami Egyetem (SFSU) tudósai által a Nature március 9-i számában közzétett új kutatás szerint az ökológia egy napon saját természeti törvényeket is tartalmazhat.

Egy egyszerű szabálykészletet alkalmazva egy új élelmiszerhálózat-modellre a kutatók mély hasonlóságokat tártak fel a rendkívül változatos ökoszisztémák között, ami arra utal, hogy a szabályok általánosíthatók.

"Az teszi ezt olyan lenyűgözővé, hogy modellünk azt mutatja, hogy a természetben vannak olyan alapvető törvényszerűségek, amelyekről az ökológusok azt hitték, hogy nincsenek" - mondta Neo Martinez, az SFSU Romberg Tiburon Környezettudományi Központjának vízi ökológusa, aki Élelmiszerhálók tanulmányozásának karrierje. "A táplálékhálók pontos modellje értékes eszközt ad számunkra a biológiai sokféleség csökkenésének az olyan eltérő ökoszisztémákra gyakorolt hatásának előrejelzésére, mint az óceánok és a sivatagok."

Martinez és Richard Williams biológia adjunktus professzora két egyszerű szabályon alapuló elméleti modellt dolgozott ki a táplálékháló szerveződésének elméleti modelljével, amely szerint az összetett táplálékhálók olyan fajokból származnak, amelyek egyszerű, „ki kit eszik meg” sorrendet követnek., hogy a csípős sorrendben feljebb lévő fajok hajlamosak az alacsonyabb rendű fajokat fogyasztani; és a második, hogy ha egy faj egynél több fajt eszik a csípős sorrendben, akkor a köztük lévő fajt is meg kell ennie. Bár a csípős rend alapja még nem ismert, a természetben naponta hasonló szabályokat játszanak: például egy ragadozó, például egy farkas megeszi a nagy és kis növényevőket, például a szarvast és az egeret. A szabályokat betartva a köztes növényevőket is eszik, például nyulakat.

A „résmodellnek” nevezik, az elmélet azon feltevéséről nevezték el, hogy minden trófikus faj (állattípusok csoportja, amelyek ugyanazokat a ragadozókat és zsákmányokat osztják meg, mint például néhány gyík) egy adott résbe illeszkednek az alapján megeszi, és ami megeszi.

Martinez szerint a tudósok régóta úgy gondolják, hogy a táplálékhálókat, vagy nehezen kezelhető "összegabalyodott bankokat", ahogy Charles Darwin valaha nevezte, egyedileg a megfelelő ökoszisztéma alkotja és irányítja. Például a Sonoran-sivatagban őshonos skorpiók, kaktuszok és harkályok – általános vélekedés szerint – betartják a táplálékháló törvényeit, amelyek különböznek a Chesapeake-öbölben élő halak, rákok és planktonok táplálékháló-szerkezetét meghatározó törvényektől.

Elméletük tesztelésére a kutatók a szakirodalomban rendelkezésre álló legösszetettebb táplálékhálót választották ki, amelyek ökoszisztémák egész sorát képviselik – a torkolatoktól és sivatagoktól a tavakig és szigetekig. Ezek közé tartozott az eddigi legnagyobb táplálékhálózat, a wisconsini Little Rock-tó, amelynek fejlesztésében Martinez segített, valamint többek között a Chesapeake-öblöt, a Skipwith-tavat és a Coachella-sivatagot képviselő táplálékhálózatok. Két paramétert – a fajok számát és a táplálékhálóban lévő kapcsolatokat – összekapcsolva a kutatók meg tudták jósolni az egyes hálók szerkezeti tulajdonságait.

"Kiderült, hogy a modell számítógépes táplálékhálózatokat eredményezett, amelyek elképesztően közel állnak a valódi táplálékhálózatokhoz, amelyek mindegyike mélyreható terepi tanulmányok alapján lett kifejlesztve" - mondta Martinez.

A kutatók szerint az különbözteti meg a „résmodellt” az élelmiszer-hálózat jelenlegi szerveződési modelljétől, hogy képes pontosan megjósolni 12 jellemzőből álló halmazt, például a táplálékláncok hosszát, a mindenevők számát és a kannibálok, a szakemberek és a generalisták megoszlása, valamint a fajok sebezhetősége az egyes táplálékhálózatokon belül. Az eddigi legszélesebb körben elfogadott modell – a kaszkádmodell – csak néhány táplálékháló-tulajdonságot jósol meg sikeresen: csúcsfajokat, például ragadozókat; köztes fajok, például növényevők; és bazális fajok, például növények. A résmodell hasonlóan teljesített a különböző táplálékhálózatokban, és következetesen pontosabban jelezte előre azok egyedi tulajdonságait, mint a kaszkádmodell.

A Williams által az adatok feldolgozására tervezett számítógépes képalkotó program lehetővé tette a kutatók számára, hogy háromdimenziós színdiagramot hozzanak létre az egyes táplálékhálókról, vizuális formában mutassák be azok alapvető tulajdonságait, például a fajok közötti kapcsolatokat (vonal formájában a fajok között, amelyeket a megfelelő trofikus szintnek megfelelően színezett golyók és a kannibalizmust (amelyet hurok vagy fogantyú alakú vonal képvisel a labdán) ábrázolva.

"Az a tény, hogy a modell ésszerűen meg tudja jósolni a különféle rendszerek tulajdonságait - tavak, folyótorkolatok, egy karibi sziget és egy sivatag - azt sugallja, hogy mély hasonlóságok vannak ezekkel a nagyon eltérő ökoszisztémákkal" - mondta Williams."Gyakorlati szinten a modell más kutatási területekhez is kapcsolható, mint például a populációdinamika és a fajveszteség tanulmányozása."

Eric Berlow, PhD., a Kaliforniai Egyetem kutatója, Berkeley, aki táplálékhálókat tanulmányoz, egyetértett: "Lenyűgöző, hogy egy ilyen egyszerű modell képes felmérni az összetett természeti közösségek sok topológiai jellemzőjét. A valósághű tulajdonságokkal rendelkező, véletlenszerűen megszerkesztett táplálékhálók egyszerű szimulálása megnyitja az ajtót a biológiai sokféleség csökkenésének komplex hálókban bekövetkező hatásainak gazdagabb elméleti vizsgálatai előtt."

"Modellünk ezen a ponton meglepően sikeres elmélet" - mondta Martinez, de felhívta a figyelmet arra, hogy további tesztelésre van szükség ahhoz, hogy a modell törvénynek minősüljön. "Bár ez nem olyan egyszerű vagy pontos, mint mondjuk a fizika alaptörvénye – „az erő egyenlő a tömeggel és a gyorsulással” –, a résmodell ugyanolyan típusú általános keretet kínál egy összetett természeti rendszer megértéséhez: Ön megadja az általános modellt. konkrét bemeneteket, és rendkívül pontos előrejelzéseket ad."

Megjegyzés a szerkesztőknek: A számítógép által generált élelmiszer-hálózatok színes mintái letölthetők a következő webhelyről:

Népszerű téma

Érdekes cikkek
Kongói Köztársaság két hatalmas védett területet jelent be
Olvass tovább

Kongói Köztársaság két hatalmas védett területet jelent be

A Kongói Köztársaság erdészeti gazdasági minisztere bejelentette, hogy két új védett terület létrehozását tervezi, amelyek együttesen nagyobbak lehetnek, mint a Yellowstone Nemzeti Park, és csaknem egymillió hektáron (3800 négyzetmérföldön) terjednek ki.

A tudósok közel valós idejű szenzoradatokat használnak a part menti óceánok szennyezésének észlelésére
Olvass tovább

A tudósok közel valós idejű szenzoradatokat használnak a part menti óceánok szennyezésének észlelésére

A UC Irvine tudósainak felfedezése segíthet a közegészségügyi tisztviselőknek azonnal tudni, ha a szennyezés a part menti óceánokba költözött – ez az áttörés, amely lehetővé teheti a hatóságok számára, hogy napok helyett percek alatt figyelmeztetést tegyenek közzé, vagy lezárják a strandokat.

Szibériai „hotspot” figyelmeztetés: a globális felmelegedés szakértői felgyorsult üvegházhatásra gondolnak
Olvass tovább

Szibériai „hotspot” figyelmeztetés: a globális felmelegedés szakértői felgyorsult üvegházhatásra gondolnak

A Leicesteri Egyetem szakértői szerint a szibériai telek lehűlésének kilátása nem biztos, hogy sokáig igaz, tekintve, hogy a globális felmelegedés fenyegeti őket. A Leicesteri Egyetem Klíma és Földfelszíni Rendszerek Interakciós Központja 2006.