A csendes-óceáni éghajlati ciklus szelei megjósolhatják a Mexikói-öböl hurrikánjait

A csendes-óceáni éghajlati ciklus szelei megjósolhatják a Mexikói-öböl hurrikánjait
A csendes-óceáni éghajlati ciklus szelei megjósolhatják a Mexikói-öböl hurrikánjait
Anonim

Egy rövid távú éghajlati ciklus, amely az Indiai-óceánon fejlődik ki, és kelet felé halad az egyenlítői Csendes-óceánon keresztül, kulcsfontosságú tényező a hurrikánok és trópusi viharok kialakulásában a Mexikói-öböl és a Karib-tenger nyugati részén, Egyetem Washingtoni kutatók megállapították.

Az eredmények a csendes-óceáni nyugati szelekre vonatkoznak, amelyek a Madden-Julian-oszcillációnak nevezett ciklushoz kapcsolódnak. Az 1949 és 1997 közötti éghajlati és időjárási feljegyzésekből származó adatok azt mutatják, hogy körülbelül 15 nappal azután, hogy a Csendes-óceán nyugati részén észlelték a szeleket, négyszer nagyobb valószínűséggel alakulnak ki hurrikánok és trópusi viharok az öbölben és a Karib-tenger nyugati részén.. A terület Texas keleti részétől Kuba keleti széléig terjed.

"Ha viszonylag erős szélfújást lát a Csendes-óceán nyugati részén, akkor azt mondhatná, hogy néhány héten belül hurrikántevékenységre számíthat a Mexikói-öbölben" - mondta Eric Maloney, az UW légkörtudományok doktora. diák. Ő és Dennis Hartmann, az UW atmoszfératudományok professzora a Science március 17-i számában számolnak be eredményeikről.

A tudósok szerint, ha előzetesen tudjuk, hogy a körülmények kedvezőek lesznek a hurrikánok kialakulásához, az Öböl-part és a karibi szigetek tisztviselőinek és lakóinak több idejük lesz a felkészülésre, és a hajózási érdekek szempontjából is értékes lehet.

"Lehet, hogy egy héttel előre elmondhatja, hogy valószínűleg hurrikánok lesznek a Mexikói-öbölben, de nem tudom megmondani, hogy New Orleanst vagy Galvestont sújtják-e" - mondta Hartmann.

Florida úgy tűnik, nagyon érzékeny az ilyen viharokra, mondta Maloney. "Floridát sokkal valószínűbb, hogy hurrikán vagy trópusi vihar sújtja a nyugati események során."

A Madden-Julian-oszcilláció 30-60 naponként megismétlődik. Az Indiai-óceánban emelkedik, és az Egyenlítő közelében marad, miközben áthalad a Csendes-óceánon. A rendszer vezető területe jellemzően a trópusokon uralkodó keleti szeleket hordozza. A rendszer közepe gyakran viharos tevékenységet tartalmaz, a legnyugatibb szakaszon pedig az árulkodó nyugati szelek.

Maloney és Hartmann körülbelül 4500 láb magasságban vizsgálta a szél sebességét. Azt találták, hogy amikor az átlagosan 7 vagy 8 mérföld/órás sebességű keletieket azonos erősségű nyugatiakra cserélték, a 15 mérföld/órás vagy annál nagyobb különbség erősen korrelált a megnövekedett hurrikánképződéssel az öbölben és a nyugati Karib-térségben. Ezenkívül a jelek szerint a viharok erősebbek, ha a Csendes-óceán nyugati részei erősebbek.

A kutatók az Atlanti-óceán hurrikánszezonjának számító június és november közötti adatokat vizsgálták a tanulmányban szereplő 48 év mindegyikében. Azt találták, hogy a Madden-Julian oszcilláció körülményei elég erősek voltak ahhoz, hogy az esetek körülbelül egyharmadában befolyásolják a hurrikánokat. A korábbi évekből származó információk vázlatosabbak, és általában a szállítási jelentésekből származnak. A későbbi években az adatok nagy részét műholdról gyűjtötték.

"Eredetileg 1979 és 1997 között végeztük az elemzést, és az eredmények pontosan ugyanazok, mint a korábbi időszakban" - mondta Maloney.

Korábban Maloney összefüggést talált az erősebb nyugati felek és a Csendes-óceán keleti részén kialakuló hurrikánok között, de akkor még semmi jel nem ut alt arra, hogy ami a Csendes-óceán felett történik, az a Mexikói-öbölben és az Atlanti-óceán nyugati részének viharképződésével kapcsolatos. Óceán.

"Mexikó domborzata magas, ezért először csak a Csendes-óceán keleti részét néztük" - mondta Hartmann. "Eric csak később nézett a Mexikói-öbölre, és megállapította, hogy a jel ugyanolyan erős, ami meglepő volt."

A kutatást a Nemzeti Tudományos Alapítvány támogatásával fizették ki.

Kettejük további kutatást tervez arra vonatkozóan, hogy Mexikó és Közép-Amerika domborzata miként kölcsönhatásba lép az időjárási rendszerekkel, valamint hogy jobban megértsék a Madden-Julian-oszcilláció és az Amerika közelében lévő hurrikánok közötti kapcsolatot. Azt is tervezik, hogy hasonló összefüggéseket keresnek az Atlanti-óceán középső részén kialakuló viharokhoz.

Népszerű téma

Érdekes cikkek
Kongói Köztársaság két hatalmas védett területet jelent be
Olvass tovább

Kongói Köztársaság két hatalmas védett területet jelent be

A Kongói Köztársaság erdészeti gazdasági minisztere bejelentette, hogy két új védett terület létrehozását tervezi, amelyek együttesen nagyobbak lehetnek, mint a Yellowstone Nemzeti Park, és csaknem egymillió hektáron (3800 négyzetmérföldön) terjednek ki.

A tudósok közel valós idejű szenzoradatokat használnak a part menti óceánok szennyezésének észlelésére
Olvass tovább

A tudósok közel valós idejű szenzoradatokat használnak a part menti óceánok szennyezésének észlelésére

A UC Irvine tudósainak felfedezése segíthet a közegészségügyi tisztviselőknek azonnal tudni, ha a szennyezés a part menti óceánokba költözött – ez az áttörés, amely lehetővé teheti a hatóságok számára, hogy napok helyett percek alatt figyelmeztetést tegyenek közzé, vagy lezárják a strandokat.

Szibériai „hotspot” figyelmeztetés: a globális felmelegedés szakértői felgyorsult üvegházhatásra gondolnak
Olvass tovább

Szibériai „hotspot” figyelmeztetés: a globális felmelegedés szakértői felgyorsult üvegházhatásra gondolnak

A Leicesteri Egyetem szakértői szerint a szibériai telek lehűlésének kilátása nem biztos, hogy sokáig igaz, tekintve, hogy a globális felmelegedés fenyegeti őket. A Leicesteri Egyetem Klíma és Földfelszíni Rendszerek Interakciós Központja 2006.