Olcsó, egyszerű módszer a víz E. coli általi szennyeződésének megelőzésére
Két ember megh alt, és 700-an megbetegedtek tavaly szeptemberben, amikor egy New York állam felső állambeli megyei vásárán az ivóvíz veszélyes baktériumtörzzsel szennyeződött. A mikrobák, az O157:H7 néven ismert E. coli törzs, a feltételezések szerint tejelő szarvasmarha-trágyából származtak. A kutatók most egy olcsó és egyszerű módszert találtak a veszélyes mikrobák elpusztítására a tehéntrágyában. Csak karbonátot adnak hozzá – ugyanazt, amitől az üdítőitalokban buborékok keletkeznek.
Az új kutatásról az Environmental Science & Technology folyóirat április 1-jei nyomtatott kiadásában számoltak be a Cornell Egyetem és az Egyesült Államok Mezőgazdasági Kutatási Szolgálata kutatói. S. Department of Agriculture, mind Ithaca, New York. A lektorált folyóiratot az American Chemical Society, a világ legnagyobb tudományos társasága adja ki. A cikk eredetileg február 8-án jelent meg a folyóirat webhelyén.
„Mezőgazdasági méretű tesztelésre lesz szükség, mielőtt az eljárást a szarvasmarhaipar számára javasolnák” – mondja James Russell, az USDA/Cornell mikrobiológusa –, de a laboratóriumi vizsgálatok azt mutatják, hogy a karbonát rendkívül hatékony antibakteriális szer. Becslései szerint a kezelés tehenenként kevesebb, mint évi 10 dollárba kerülne.
Klór hozzáadása a vízhez biztonságossá teszi az ivást. Ugyanezen alapon a tehéntrágya klórozása megölné a mikrobákat. De ez nem praktikus – mondja Dr. Russell. A komposztálás is működik, de csak akkor, ha a komposzthalom hőmérséklete eléggé felmelegszik ahhoz, hogy elpusztítsa a baktériumokat – és kisüzemi műveleteknél gyakran nem.
Ezzel szemben a nátrium-karbonát közvetlenül hozzáadható a trágyatartályokhoz vagy -tavakhoz, gyakran így tárolják a trágyát, mielőtt a földre terítenék, hogy gazdagítsák a talajt.
A kutatók akkor tették ezt a felfedezést, amikor szarvasmarha vizeletet trágyával kevertek, és megállapították, hogy a mikrobák elpusztultak. „Amikor a széklet és a vizelet aránya egy az egyhez volt” – mondta Dr. Russell –, az E. coli végül elpusztult, és a karbonátot azonosítottuk antibakteriális szerként. Karbonát akkor keletkezik, amikor a trágyában lévő enzim (széklet-ureáz) a vizeletben lévő anyagra (karbamid) hat, és szén-dioxidot termel, amelynek egy része karbonátként „csapdába esik”.
A szarvasmarhák általában kétszer annyi trágyát termelnek, mint a vizelet, és ebben a koncentrációban nincs elég karbonát a mikrobák elpusztításához, mondta Dr. Russell.
A nátrium-karbonát és a pH lúgos tartása érdekében elegendő mennyiségű nátrium-hidroxid hozzáadása azonban öt napon belül elpusztította a trágyában talált E. coli túlnyomó részét.
A kutatócsoportban a Cornell Egyetem posztdoktori ösztöndíjasai, Francisco Diez-Gonzales és Graeme Jarvis, valamint David Adamovich egyetemi hallgató szerepelt a Cornell Mikrobiológiai Tanszékén.
