AMHERST, Massachusetts – Derek Lovley, a Massachusettsi Egyetem mikrobiológiai tanszékének vezetője és Robert T. Anderson, az UMass mikrobiológiai végzős hallgatója azt találta, hogy a közvetlenül a Föld felszíne alatt élő baktériumok rákényszeríthetők olajban gazdag talajban gyorsan metángázzá alakítja az olajat. Eredményeik, amelyeket a Nature e heti számának egyik cikkében ismertetnek, Lovley szerint megváltoztathatják az olajkutató ipar működését.
A kőolajmérnökök gyakran metánt találnak, amikor olajat keresnek. Lovley szerint a föld mélyén élő speciális mikroorganizmusok az olajat a legegyszerűbb formájukká bontják le, és ennek a folyamatnak az eredménye az, amit "földgáznak" vagy metánnak nevezünk. A robbanásveszélyes gáz föld alatti zsákjai veszélyt jelentenek az olajkutatásra, mivel általában szomszédosak az értékes olajtartalékokkal.
1999 nyarán Lovley és Anderson megvizsgálta egy szennyezett víztartó helyét, ahol kőolaj ömlött, 30 lábbal a föld felszíne alatt, a minnesotai Bemidji közelében. A Nemzeti Tudományos Alapítvány Life in Extreme Environments Programjának 325 000 dolláros támogatásával ők ketten az olajszennyezésben és környékén élő mikrobák anaerob anyagcsere-folyamatait tanulmányozták. A szennyeződés megváltoztatta a mikrobiális közösség összetételét a minnesotai talajban szokásos összetételről, valami hasonlóra, mint az olajtározók közelében. A földben sokkal mélyebben található talajtól eltérően azonban ebben a talajban nem volt szulfát. Lovley és Anderson tanulmányáig a szulfátról azt gondolták, hogy a mikrobák által az olaj lebontásának folyamatában szükséges összetevő.
"Tudjuk, hogy a sekély környezetben előforduló mikrobiális folyamatok gyakoriak a mélyebb környezetekben is" - magyarázza Lovley: "Sekély szinten vizsgáljuk a mikrobákat, mert nehéz belőlük mintát venni olyan mélyre, mint az olajtartalékok."
A kutatók olyan körülmények között inkubálták az üledékeket a laboratóriumban, amelyek utánozták a föld felszínén találtakat. Meglepő módon, amint Lovley és Anderson a szén-14 nyomjelzővel ellátott hexadekán olajkomponenst hozzáadta az üledékhez, a nyomjelzőt hordozó metángáz "késés nélkül" keletkezett. Mindketten arra a következtetésre jutottak, hogy a talajban lévő mikrobák a talajban lévő hexadekánt és más olajkomponenseket metángázzá alakítják, ugyanúgy, ahogy a mélyben élő mikrobák természetes környezetben befejezhetik a metánfolyamatot.
"Azt találtuk, hogy a korábban hittel ellentétben nem szükséges szulfát jelenléte ahhoz, hogy a mikrobák metánt állítsanak elő az olajból. Ez azért fontos, mert jelentős mennyiségű szulfát általában nem található az olajtárolókban. Ez a felfedezés nagyon hasznos, és széles körben alkalmazható a kőolajiparban” – mondja Lovley. „Egyes esetekben előnyös lehet mikroorganizmusok alkalmazása a tározókban lévő olaj metánná történő átalakítására, mivel a metánt könnyebben ki lehet vonni, mint az olajat.
"Ha jobban megértjük azokat a körülményeket, amelyek között a mikroorganizmusok az olajat metánná alakítják, jobban megjósolhatjuk, hol helyezkednek el a robbanásveszélyes metánlerakódások. Ez egy kicsit biztonságosabbá teszi az olajkutatást."
