A géntechnológiával módosított kukorica nem jelent veszélyt a fecskefarkú pillangó lárváira

A géntechnológiával módosított kukorica nem jelent veszélyt a fecskefarkú pillangó lárváira
A géntechnológiával módosított kukorica nem jelent veszélyt a fecskefarkú pillangó lárváira
Anonim

CHAMPAIGN, Illinois – Az Illinoisi Egyetemen végzett szabadföldi és laboratóriumi tanulmányok szerint egy Bt kukoricafajta, amelyet 1999-ben széles körben termesztettek East Central Illinois államban, nem volt káros hatással a fekete fecskefarkú hernyókra, amelyek a kukoricatáblák mellett virágoznak a gyomokban.

A Proceedings of the National Academy of Sciences által június 6-án online közzétett tanulmány eltér a Cornell Egyetem kutatóinak 1999. májusi Nature-jelentésétől, akik laboratóriumi vizsgálatokra hivatkozva azt mondták, hogy a genetikailag módosított Bt-kukorica lassította a növekedést, Monarch hernyók pusztulását okozta.

A fekete fecskefarkú lárvák – jegyezték meg az UI kutatói – ugyanolyan valószínűséggel találkoznak kukoricavirággal a szántóföldön, mint az uralkodó hernyók a június vége és augusztus közepe közötti kulcsfontosságú fejlődési időszakban. "Tényleges szántóföldi körülmények között azonban nem volt kimutatható az endotoxin tartalmú kukoricapollen elfogyasztásának közvetlenül vagy közvetve bekövetkezett mortalitás" - írták.

Szántóföldi tesztek során a kutatók egy Pioneer fajtát termesztettek, amely a 810-es Monsanto eseményt tartalmazta – a kukorica egy sajátos genetikai konfigurációját, amely a Bacillus thuringiesis toxint kódoló gént hordozza, amely végzetes az európai kukoricabogárra, és amely Észak-Amerika egyes részein pusztítja a kukoricatermést.. A virágport gondosan figyelték és mérték a kukoricatáblától számított 1/2 métertől 7 méterrel különböző helyeken.

"Sok hernyó elpusztult, de amennyire meg tudtuk állapítani, nem a kukoricához vagy a kukorica pollenjéhez kapcsolódó bármi miatt" - mondta May Berenbaum, az UI rovartani osztályának vezetője."Nem volt összefüggés a mortalitás és a kukoricatáblától való távolság, illetve a mortalitás és a pollenterhelés között."

Néhány haláleset a pókok, húsevő rovarok és más környezeti tényezők által okozott ragadozásnak tulajdonítható. A fekete fecskefarkú nőstények kéthetes életük során akár 800 tojást is lerakhatnak; a hernyók várható élettartama a szántóföldön mindig alacsony.

"Mérték a túlélő hernyók súlyát is, és nem találtunk negatív mintát, amely a növekedésük és fejlődésük problémájára utalna" - mondta Arthur R. Zangerl, az UI entomológusa.

A kutatók a laboratóriumban több hernyót tettek ki a szántóföldi növények Bt-kukorica pollenjének, valamint a nem módosított, de genetikailag hasonló kukoricanövények pollenjének. Ugyanabból a Bt-kukoricából származó toxinnak sem volt káros hatása, sem a nem módosított kukoricából származó pollennek. Egy másik transzformált fajta, a Novartis Max 454 virágpora azonban végzetes volt a hernyók számára. A Max 454 ellenanyag-tesztjei azt mutatták, hogy átlagosan 40-szer annyi toxint tartalmazott, mint a 810-es.

"Ez nem a zöld jelzés a géntechnológiával módosított szervezetek minden formájára" - mondta Berenbaum. "Ebben a tanulmányban csak egy GMO-eseményt – a Bt-kukorica egy genotípusát – vizsgáltuk meg a szántóföldön." A jelentés azt sugallja – tette hozzá –, hogy a Bt fajta választása kockázatot jelenthet a nem célszervezetekre.

Az UI Environmental Council, a környezeti kutatásokkal, oktatással és szolgáltatásokkal foglalkozó egyetemi szervezet, a tanulmányt C. Lydia Wraight, egy egyetemi rovartanhallgató támogatásával finanszírozta, aki Zangerl-lel, Berenbaummal és Mark Carroll végzős hallgatóval dolgozott.

Népszerű téma

Érdekes cikkek
Kongói Köztársaság két hatalmas védett területet jelent be
Olvass tovább

Kongói Köztársaság két hatalmas védett területet jelent be

A Kongói Köztársaság erdészeti gazdasági minisztere bejelentette, hogy két új védett terület létrehozását tervezi, amelyek együttesen nagyobbak lehetnek, mint a Yellowstone Nemzeti Park, és csaknem egymillió hektáron (3800 négyzetmérföldön) terjednek ki.

A tudósok közel valós idejű szenzoradatokat használnak a part menti óceánok szennyezésének észlelésére
Olvass tovább

A tudósok közel valós idejű szenzoradatokat használnak a part menti óceánok szennyezésének észlelésére

A UC Irvine tudósainak felfedezése segíthet a közegészségügyi tisztviselőknek azonnal tudni, ha a szennyezés a part menti óceánokba költözött – ez az áttörés, amely lehetővé teheti a hatóságok számára, hogy napok helyett percek alatt figyelmeztetést tegyenek közzé, vagy lezárják a strandokat.

Szibériai „hotspot” figyelmeztetés: a globális felmelegedés szakértői felgyorsult üvegházhatásra gondolnak
Olvass tovább

Szibériai „hotspot” figyelmeztetés: a globális felmelegedés szakértői felgyorsult üvegházhatásra gondolnak

A Leicesteri Egyetem szakértői szerint a szibériai telek lehűlésének kilátása nem biztos, hogy sokáig igaz, tekintve, hogy a globális felmelegedés fenyegeti őket. A Leicesteri Egyetem Klíma és Földfelszíni Rendszerek Interakciós Központja 2006.