Úgy tűnik, hogy az Észak-Karolinai Egyetem tudósai által felfedezett fehérje a Chapel Hillben kulcsszerepet játszik a sejtek alakjának meghatározásában és mozgásuk lehetővé tételében.
Az újonnan azonosított fehérje, a palladin számos biológiai folyamatra gyakorolt hatását vizsgálják, beleértve a rák invazív terjedését, a sebgyógyulást, az agy fejlődését és az embrió méhbe történő beültetését.
"Úgy gondolom, hogy még több biológiai funkcióban is szerepet játszhat" - mondta Carol A. Otey, PhD, az UNC-CH Orvostudományi Iskola sejt- és molekuláris fiziológiájának adjunktusa.
A felfedezésről szóló jelentés, amelynek társszerzője Mana M. Parast, PhD, a Virginiai Egyetemről, a Journal of Cell Biology augusztus 7-i számában jelenik meg.
Otey az új fehérjét Andrea Palladioról, a 16. századi befolyásos építészről nevezte el. Úgy tűnik, hogy a palladin nagymértékben részt vesz a sejtek felépítésében, különösen az aktin citoszkeletonon keresztül, egy polimer fehérje komplexen keresztül, amely a sejtalak nagy részét adja.
"A sejteknek olyan alakjuk van, amely a funkciójukhoz kapcsolódik" - magyarázza Otey. "A speciális sejtalak jó példája a neuron. Nagyon hosszúnak és vékonynak kell lenniük ahhoz, hogy az idegrendszer működjön. Egy másik példa a hámsejtek [beleértve a bőrsejteket is], amelyek szorosan egymáshoz kötődnek, és folytonos réteget alkotnak."
Otey megállapításai szerint a palladin a citoszkeletális adhéziós fehérjék egy kis csoportjába tartozik, amelyek molekuláris „ragasztót” biztosítanak a sejtforma fenntartásához és a sejtek egymáshoz kötődéséhez a plazmamembránokon keresztül.Például a fibroblasztok orsó alakú sejtek, amelyek részt vesznek a kötőszövetben, a kollagénképzésben, és a sebgyógyulásban is kulcsfontosságúak. Ezekben a sejtekben a palladin nagyon koncentrált a plazmamembránhoz való kapcsolódási pontok közelében.
Másrészt a palladin hiányzik, nem expresszálódik néhány differenciálatlan sejtben; vagyis azokban a sejtekben, amelyek nem érték el genetikailag előre meghatározott alakjukat. Így a fehérje hiányzik a prekurzor őssejtekben. "Tehát ez azt jelzi, hogy a palladin szerepet játszik a sejtek új citoszkeletonjának kialakításában, amelyek kezdenek differenciálódni, és felveszik speciális alakjukat" - mondta.
Otey szerint egy izgalmas dolog a palladinban, hogy különböző formákban, különböző molekulatömegekben van jelen. "Sok különböző típusú sejtben a palladin egyik formája szükséges lehet a szoros adhézióhoz, egy másik pedig a migrációhoz vagy mozgáshoz" - mondta. A karolinai tudós megjegyzi, hogy a palladin nehezebb formája nagyobb mértékben van jelen vagy expresszálódik az áttétes rákos sejtekben – olyan daganatsejtekben, amelyek a származási helyükön túl terjednek.
"A palladinnak ez a formája is nagymértékben kifejeződik a korai placentában, amely természetesen egy "invazív" szerv" - mondta Otey.
És az ovulációs ciklus első felében az anyaméh felkészül az embrióbeültetésre azáltal, hogy nagyon drámai változásokon megy keresztül a sejt alakjában. Ezalatt az idő alatt egy nagyobb molekulatömegű palladin forma fordul elő, majd a ciklus későbbi szakaszában csökken. "Tehát kifejezése ismét korrelál ezekkel a nagyon dinamikus szerkezeti változásokkal" - jegyezte meg Otey. "Ezért gondoljuk, hogy a palladinnak egyértelműen szerepe van az embrió és a méhlepény szempontjából."
Amint a kutató rámutat, hogy az új fehérje pontosan mit csinál a normál sejtekben és a rákos sejtekben, azt még tisztázni kell. Laboratóriuma válaszokat keres.
"Ebben az első cikkben ennek a fehérjének a felfedezését írjuk le. Ez alapvetően egy születési bejelentés" - mondta Otey."Az összes későbbi tanulmány erre épül majd. Terveink vannak idegtudományokkal, ortopédiai kutatásokkal, fejlődésbiológiával kapcsolatos projektjeink, beleértve az embrióbeültetést, és a palladint tanulmányozzuk a rák áttétekben. Szerintem a következő néhány évben olyan eredményeket fogunk látni, amelyek inkább a közegészségügyi problémákra vonatkoznak."
Ezt a kutatást az Országos Egészségügyi Intézet támogatása támogatja.
