A kutató tiszta, zöld megoldásnak tekinti a fákat

A kutató tiszta, zöld megoldásnak tekinti a fákat
A kutató tiszta, zöld megoldásnak tekinti a fákat
Anonim

Íme egy ötlet, ami kibontakozik: fák és más növények használata a víz- és talajszennyezés csökkentésére – és a teljes tisztítási költségek csökkentése.

Ez a célja Joel Burken környezetmérnöknek, az UMR építőmérnöki adjunktusának, aki végzős és egyetemi hallgatókból álló csapatot vezet ebben a nem hagyományos kutatási tevékenységben.

"Ki gondolta volna, hogy a fák segíthetnek a víz tisztításában?" mondja Burken.

De pontosan ez a cél egy viszonylag új környezetmérnöki ötlet mögött. A "fitoremediáció" néven ismert módszer magában foglalja a növények felhasználását a szennyező anyagok eltávolítására.

Zöld forradalom

"Remélem, hogy a fitoremediáció forradalmasítja a szennyezett területek helyreállításának folyamatát" - mondja Burken. "Az erőfeszítés helyettesítheti a szennyezett talaj és talajvíz tisztítására jelenleg használt módszereket."

A jelenlegi víztisztítási módszerek némelyike a talaj szivattyúzásából, felmelegítéséből vagy akár a szennyeződések eltávolítása céljából történő sütéséből áll. "Minden ilyen intézkedés, különösen a szivattyúzás, hihetetlenül drága" - mondja Burken. "Ezzel szemben a fitoremediáció élő növényeket használ a szennyezett talaj, iszap és talajvíz kevésbé költséges csökkentésére."

A fitoremediációt is kibővítették, hogy biztonságosabb módszereket biztosítsanak a fémek, a kőolaj és a hulladéklerakók csurgalékvíz tisztítására, mondja Burken. A University of Connecticuti Egyetemmel és az Ecolotree Inc.-vel, egy környezetvédelmi mérnöki céggel együttműködve a Burken a költségek csökkentését tervezi nyárfák felhasználásával az ivóvízhez felhasználható szennyeződések eltávolítására a talajvízből. Az egyik módszer magában foglalja a genetikailag javított mikrobák beépítését a fák ültetésével. Ez a fajta "géntechnológia" lehetővé teszi a mikrobák számára, hogy természetes úton lebomlanak, mondja Burken.

A Connecticuti Egyetem kutatói elvégzik a folyamat tényleges géntechnológiai részét, létrehozva a fokozott mikrobákat. Burken a fákról származó dugványok beoltásával folytatja a folyamatot. Burken teszteli a fákat, hogy lássa a géntechnológia hatásait. A kutatás hasznosnak bizonyult, mondja Burken. "Egy esetben 1700 nyárfát ültettek el az Egyesült Államok haditengerészetének szennyezett területére. Az erőfeszítések eredményeként a terület mintegy 5 millió dollárt takarítottak meg a tisztítási folyamat során."

Bár "még mindig sok megválaszolatlan kérdés maradt arról, hogy pontosan miért működik ez a folyamat, úgy tűnik, működik" - mondja Burken. "De nem tudjuk pontosan, miért. Ez csak egy egyszerű, de elegáns folyamat, amely elvégzi a munkát."

Népszerű téma

Érdekes cikkek
Kongói Köztársaság két hatalmas védett területet jelent be
Olvass tovább

Kongói Köztársaság két hatalmas védett területet jelent be

A Kongói Köztársaság erdészeti gazdasági minisztere bejelentette, hogy két új védett terület létrehozását tervezi, amelyek együttesen nagyobbak lehetnek, mint a Yellowstone Nemzeti Park, és csaknem egymillió hektáron (3800 négyzetmérföldön) terjednek ki.

A tudósok közel valós idejű szenzoradatokat használnak a part menti óceánok szennyezésének észlelésére
Olvass tovább

A tudósok közel valós idejű szenzoradatokat használnak a part menti óceánok szennyezésének észlelésére

A UC Irvine tudósainak felfedezése segíthet a közegészségügyi tisztviselőknek azonnal tudni, ha a szennyezés a part menti óceánokba költözött – ez az áttörés, amely lehetővé teheti a hatóságok számára, hogy napok helyett percek alatt figyelmeztetést tegyenek közzé, vagy lezárják a strandokat.

Szibériai „hotspot” figyelmeztetés: a globális felmelegedés szakértői felgyorsult üvegházhatásra gondolnak
Olvass tovább

Szibériai „hotspot” figyelmeztetés: a globális felmelegedés szakértői felgyorsult üvegházhatásra gondolnak

A Leicesteri Egyetem szakértői szerint a szibériai telek lehűlésének kilátása nem biztos, hogy sokáig igaz, tekintve, hogy a globális felmelegedés fenyegeti őket. A Leicesteri Egyetem Klíma és Földfelszíni Rendszerek Interakciós Központja 2006.