DURHAM, N. C. – A szén-dioxiddal dúsított levegőben növekvő fiatal lobolly fenyők, amelyek várhatóan még ebben a században normává válnak, korábban válnak szaporodási érettséggé, és több tobozt és magot hoznak, mint a mai levegőben növekvő azonos fenyők – tanulmányok egy Duke-ban Egyetemi kutatási erdőbemutató.
Míg az ilyen változások hosszú távú hatásai még mindig bizonytalanok, "a regenerációra gyakorolt hatások jelentősek" - mondta Shannon LaDeau, a Duke Egyetem ökológiai doktorandusza, aki kedden készült a tanulmány ismertetésére az Ecological Society of the Ecological Society-ben. Amerika éves találkozója Snowbirdben, Utah államban.
Gazdasági szempontból a loblollák fontosak – mondta LaDeau egy interjúban. "Ők a legfontosabb erdészeti termék Délkeleten. Általában az egyik első fafaj, amely újratelepít egy bolygatott vagy egy elhagyott mezőgazdasági területet."
Tanulmányok folynak három, 90 láb átmérőjű kör alakú parcellán, ahol egész erdei ökoszisztéma, köztük a 19 éves loblollík fürdik a mai légköri szén-dioxid-szint másfélszeresében. Az extra gázt az egyes parcellákra számítógépes vezérlésű tornyok gyűrűi juttatják el az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma által finanszírozott Erdő-Atmoszféra Szénszállítási és Tárolási Kísérlet (FACTS-1) Duke Forestben.
A FACTS-1 oldal célja annak értékelése, hogy az erdők hogyan reagálnak majd a 21. század közepére várhatóan a fosszilis tüzelőanyagok elégetése és más emberi tevékenységek miatti magasabb CO2-légkörre. A tudósok a szén-dioxiddal dúsított parcellák reakcióit hasonlítják össze három másik hasonló parcellával, ahol a toronygyűrűk nem szállítanak gázt.
Minden CO2-kezelt és kezeletlen parcellán körülbelül 100 fenyő növekszik, mindegyiket egyszerre ültetik el – mondta LaDeau, akinek jelentése a loblollyák szaporodási változásairól szól a FACTS-1 gyűrűn belül 1997 és 1999 között. Kutatócsoportja ide tartozik még Ines Ibanez Duke botanika doktorandusz és James Clark Duke botanika professzor is.
A tudósok minden egyes FACTS-1 gyűrűben központi tornyokat, valamint hidraulikus felvonókat használtak a fenyőágakban növekvő kúpok megtekintésére és megszámlálására. Megszámolták az erdő talaján elhelyezett medence alakú csapdákban gyűjtött magvakat is.
Az éretlen fenyők egyike sem volt szaporodásilag aktív 1998 előtt. 1999-ben azonban a kutatók azt találták, hogy a fenyők többlet CO2-t kaptak, mint a kezeletlen fenyők, kétszer nagyobb valószínűséggel termeltek tobozokat. Az extra gázt kapók háromszor annyi tobozt és több mint kétszer annyi magot termeltek fánként.
A tudósok adatai, valamint a modellezés alátámasztása azt is kimutatták, hogy a szén-dioxiddal dúsított fák a szén nagyobb hányadát fordítják a kúptermelésbe. Ezen túlmenően a kutatók felfedezték, hogy a megemelkedett szén-dioxid-kibocsátásban növekvő fák kisebb törzsátmérők mellett szaporodóképessé váltak, mint a kezeletlen fák. Az ökológusok azt találták, hogy a nagyobb törzsátmérők általában nagyobb szaporodási teljesítményt mutatnak, mondta LaDeau.
Vannak előzetes javaslatok is arra vonatkozóan, hogy a pollentermelés hasonló tendenciákat fog követni – tette hozzá LaDeau.
Hogy ezek a tendenciák folytatódni fognak-e, ahogy egyre több fák érnek be, és hogy ez végül azt jelenti-e, hogy a loblollák nagyobb versenyelőnyhöz juthatnak más fajokkal szemben a jövőben, magasabb szén-dioxid-kibocsátású világban, a tudósok még várni kell. mondta.
Ez a tanulmány csak a loblollly fenyőállományokra gyakorolt korai hatásokkal foglalkozik, amelyeket a jelenlegi természetes körülmények között 50-100 éves túlsúly után keményfák váltanának fel, jegyezte meg LaDeau.
"Ha mindennek a vetőmagtermelését felpörgetnék, nehéz kérdés, hogy ez hogyan alakulna" - mondta Clark, aki a vetőmagtermelést és a fajversenyt tanulmányozza az erdőkben."Ha csak néhány faj szerzett igazán nagy pontszámot a magas CO2-kibocsátás miatt, a válasz egyértelműbbnek tűnik. Ezek gyakrabban fognak nyerni, a többiek pedig gyakrabban veszítenek."
