BOULDER – Forróbb napokra, melegebb éjszakákra, hevesebb esőre és havazásra, valamint több árvízre kell számítani a következő évszázad során – áll egy új tanulmányban, amelyet szeptember 22-én tettek közzé a Science folyóiratban. A cikk a jelenleg világszerte használt mintegy 20 globális klímamodell megfigyeléseit, hatásait és eredményeit tekinti át. Felméri azokat a szélsőséges eseményeket, amelyek az elmúlt évszázad során felerősödtek, és várhatóan a következőre eszkalálódnak, ahogy a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok megrázzák a Föld klímáját. A tanulmány vezető szerzői David Easterling, a NOAA Nemzeti Éghajlati Adatközpontjának munkatársa és Gerald Meehl, a National Center for Atmospheric Research (NCAR) klímaszakértője.
"Egy klímamodell olyan, mint egy hatalmas wok, rengeteg keverősütővel" - mondja Meehl. "A napenergia változékonyságát, az ózonváltozásokat, az üvegházhatást okozó gázokat és sok más elemet egyenletek formájában dobunk be. Ha a modell múltbeli éghajlata elég jól megegyezik azzal, ami a való világban már megtörtént, akkor bízunk benne." Meehl kutatását az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma és a National Science Foundation finanszírozta. Az NCAR elsődleges szponzora a National Science Foundation.
A Föld átlaghőmérséklete a 20. század eleje óta körülbelül 0,6 Celsius-fokkal (1,1 Fahrenheit-fokkal) emelkedett. A tendencia leginkább a magasabb napi minimumhőmérsékletben mutatkozik meg. Ugyanebben az időszakban a csapadék mennyisége nőtt a szárazföldön a közép-magas szélességi körökön, és csökkent a trópusokon. Ez a két hőmérsékleti és csapadéktrend együttesen a szélsőséges időjárás változásához vezethet – állítják a tudósok.
Néhány változás már megfigyelhető az elmúlt évszázad során, és várhatóan fokozódni fognak.Ezek közé tartozik a nagyon meleg napok számának növekedése egyes területeken, a magasabb minimumhőmérséklet kevesebb fagyos nappal, valamint a hevesebb (egy vagy több napig tartó) rövid távú csapadék, különösen a középső szélességeken. Az Egyesült Államokban a több napon át tartó heves esőzések a legszembetűnőbben a Mississippi folyó völgyének déli részén, délnyugaton, középnyugaton és a Nagy-tavakban növekedtek.
Egyéb változások várhatóan később jelennek meg ebben az évszázadban, mivel az üvegházhatású gázok továbbra is felhalmozódnak, és több hőt kötnek be a légkörbe. Ezek közé tartozik a középkontinentális területek globális kiszáradása nyáron, és megnövekszik az aszály esélye. A megnövekedett párolgás és a magasabb hőmérséklet végül felülmúlja a csapadék növekedését ezeken a szárazföldi területeken. Észak-Amerikában a középső és délkeleti régiók lesznek a legmelegebbek és a legszárazabbak, a nyugati parton pedig valószínűleg kevésbé lesz hatással a sűrűbb csapadék, nedvesebb talaj miatt.
Még nincs konszenzus az El Nino, a hurrikánok és a középső szélességi viharok jövőbeli trendjeiről.A tudósok a közelmúltban finomléptékű regionális modelleket ágyaztak be a globális éghajlati modellekbe, hogy előre jelezzék az inhurrikánok számát, intenzitását és nyomon követhessék az eltolódásokat. A korai eredmények azt mutatják, hogy a hurrikán intenzitása a jövőben növekedni fog. A tudósok arra számítanak, hogy ez a technika jobb becsléseket ad a jövőben, mivel a modellfelbontás javul.
Egyes modellek valamivel melegebb El Ninost mutatnak a jövőben, de egy konzisztensebb eredmény egy általában melegebb óceánfelszín irányába mutató tendencia a Csendes-óceán középső és keleti egyenlítői részén, mondja Meehl. A jövőbeli ElNinókat ezután egy melegebb felületre helyeznék, ami még erősebb csapadékot hozna a Csendes-óceán középső és keleti részére, és kisebb esőzést Délkelet-Ázsiában, mint az 1997-es El Nino során. Az eredmények azonban modellenként eltérőek, és a zsűri továbbra is az El jövőjével foglalkozik. Nino.
A népesség és a gazdagság növekedése, valamint a viharnak kitett területekre irányuló demográfiai eltolódások sebezhetőbbé tette az Egyesült Államokat az időjárási támadásokkal szemben.Az 1990 és 1997 között az időjárás okozta katasztrófákra kifizetett szövetségi segélyek összege elérte a 12 milliárd dollárt. A költségek várhatóan megugranak, ha a szélsőséges időjárás a következő évszázad során felerősödik.
A vadon élő növényeket és állatokat tanulmányozó kutatók dokumentálták az éghajlat által kiváltott kihalásokat, a fajok elterjedésének eltolódását és más szezonális viselkedési változásokat. Néhány fokozatos biológiai változás válasz lehet a szélsőséges időjárási és éghajlati események változásaira.
