A krillnek nevezett kisméretű, garnélarákszerű állatok billiói alkotják annak a táplálékláncnak az alapját, amely számtalan pingvint, fókát és bálnát tart fenn az Antarktisz melletti biológiailag produktív vizekben. De az, hogy az antarktiszi krill hogyan éli túl a hosszú, hideg, koromsötét ausztrál telet, és milyen szerepet játszanak túlélésükben a jégen szaporodó algák a Déli-óceán életének számos rejtélye között.
Április végén a Nemzeti Tudományos Alapítvány (NSF) által üzemeltetett két jégtörő kutatóhajó indul Chiléből az Antarktiszi-félszigetre precedensértékű nemzetközi oceanográfiai felmérés részeként, hogy megpróbálja megválaszolni ezeket és sok más kérdést, köztük hogy a nagyobb ragadozók, mint a fókák és a bálnák hogyan élik túl a súlyos sarki telet.
"A télen történések meghatározzák, hogy az ökoszisztéma mennyire produktív" - mondta Eileen Hofmann, a norfolki Old Dominion Egyetem munkatársa, egyike azon számos amerikai kutatónak, akik részt vesznek a nemzetközi Southern Ocean Global Ecosystems Dynamics kutatásban. SO GLOBEC) felmérés. "Milyen jól teljesít a krill télen, beállítja ívási kapacitását a nyárra."
A tudományos csapatok az Egyesült Államok Antarktiszi Program Laurence M. Gould és Nathaniel B. Palmer hajóin hajóznak majd egy olyan multinacionális erőfeszítés részeként, amely Németországból, az Egyesült Királyságból és Koreából érkező hajók kutatási körútjait is magában foglalja. A SO GLOBEC része a szélesebb amerikai GLOBEC programnak, amely azt vizsgálja, hogy az éghajlatváltozás hogyan befolyásolja a tengeri élővilágot.
Bár az ausztrál télen a hajók tudományának lefolytatása nem példa nélküli, a SO GLOBEC körút mérete és technológiai kifinomultsága, valamint a vállalkozás együttműködési szempontjai egyedivé teszik a vállalkozást a kutatók szerint.Hofmann például megjegyezte, hogy a SO GLOBEC-ben először lesznek megfigyelők a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságtól (IWC).
A Palmer és a Gould társaságban dolgoznak azon, hogy olyan mélységű és szélességű adatokat szerezzenek, amelyekre külön-külön egyik hajó sem képes. A Palmer földrajzilag széles körben elterjedt felmérést fog végezni az Antarktiszi-félsziget nyugati oldalán, amelynek központja a Marguerite-öböl, és a régió egyik legfontosabb krilltelelőhelye. A Gould egyidejűleg részletesen megvizsgálja a vízoszlopot a kontinentális talapzaton és az öbölben egy sor rögzített helyről.
"A Palmer feltérképezi a krill, a fitoplankton, a tengeri madarak, az emlősök, a bálnák és a fókák elterjedését" - magyarázta Peter Wiebe, a Woods Hole-i Oceanográfiai Intézet munkatársa. "A Gould a kapcsolódó biológiai folyamatokat fogja vizsgálni. ezekkel a növényekkel és állatokkal." A hajók várhatóan júniusban térnek vissza.
SO A GLOBEC kutatói megcímkézték a pingvineket és fókákat, hogy műholdon keresztül lehessen őket követni, így a tudósok finomíthatják keresési területeiket.
A Déli-óceán zord körülményei az évnek ebben a szakaszában maximálisan próbára teszik a tudósok által élvezett technológiai előnyöket – jegyezte meg Wiebe. "Csak az a valóság, hogy megtanuljuk, hogyan kell kutatásokat végezni ezeken a hajókon jéggel borított vizeken, óriási kihívás lesz" - mondta.
Wiebe elmondta, hogy a hajóút során bevezetendő új technológiák várhatóan rengeteg olyan adatot fognak visszaadni, amelyek korábban elérhetetlenek voltak. Bár a nagyfrekvenciás akusztika szabványos eszköz a krill elterjedésének feltérképezésére, egyetlen létező rendszer sem képes a bio-optikai többfrekvenciás akusztikai és fizikai környezetrögzítő (BIOMAPER-II) képességére, egy olyan eszközre, amelyet a SO GLOBEC kutatói fognak foglalkoztat. A száloptikán alapuló technológia lehetővé teszi a kutatók számára, hogy feltérképezzék az óceánt 500 méteres (1642 láb) mélységig."Valójában egyszerre látunk fel és le" - mondta Wiebe. "Ez a képesség sokkal mélyebb betekintést biztosít a vízoszlopba. Láthatjuk és ténylegesen mennyiségileg is felmérhetjük a krill mennyiségét jelentős mélységekben."
