COLLEGE STATION, Texas – Nehéz élet – túl fiatal az úszáshoz, ide-oda dobálják a hullámok és az árapály, az állandóan fennálló veszély, hogy a halak ebédjévé válnak, és a sekélybe jutás korlátozott ideje vizet, hogy ne szívják vissza a Mexikói-öbölbe, keressenek egy tengeri fűfoltot, ahol megtelepedhet.
A vörös doblárvák sok kihívással néznek szembe, amikor a Mexikói-öbölből, ahol kikelnek, eljutnak az óvodahelyül szolgáló torkolatokba. Egy nemrégiben elkészült, Texas Sea Grant által finanszírozott tanulmány azt vizsgálta, hogy milyen szerepet játszanak a fizikai tényezők, például a szelek, az árapályok és az áramlatok abban, hogy a vörös doblárvák az Öbölből az Aransas- és a Corpus Christi-öböl óvodai területére kerüljenek.
Cheryl Brown doktorandusz elmondta, hogy a tanulmány szerint a fizikai tényezők kulcsszerepet játszanak annak magyarázatában, hogy a vörös doblárvák miért csak az öblök bizonyos részein telepednek meg. Ahelyett, hogy a vörös doblárvák egyenletesen oszlanak el az öblök körül, a szelek, dagályok és áramlatok hajlamosak bizonyos területekre koncentrálni a lárvákat, mondta.
"Ha a tengeri pázsitfűfélék a beömlőnyílás közelében vannak, akkor a lárvák is nagy mennyiségben vannak jelen" - mondta.
A kutatók szerint ennek a tanulmánynak az eredményei más tengeri állatokra – például az öbölbeli garnélarákra – is alkalmazhatók, amelyek az Öbölben ívnak, de a torkolatokra támaszkodnak bölcsőhelyként. Más kutatások eredményeivel kombinálva az eredmények azt sugallják, hogy az áramlatok és a szelek változásai ingadozásokat okozhatnak a halpopulációk méretében a teljes Öböl-parton.
Számítógépes modellt használva a víz és a hallárvák Aransas-hágón keresztüli cseréjének szimulálására a kutatók azt találták, hogy sok "hallárva" megtelepedett egy tengeri füves területen, közvetlenül a hágó belsejében.Brown elmondta, hogy a sikeres lárvák a parthoz közeli utakat használnak, hogy bejussanak a torkolatba. A kutatók azt is megállapították, hogy a hallárvák 60 százaléka időnként bejut a nyílásba.
"Ez azt jelenti, hogy a lárváknak ez a part melletti felhalmozódása és a parton lefelé történő szállítása hatékony módja annak, hogy bejussanak az öblökbe" - mondta Brown. "Nem számítottunk arra, hogy ennyien bejutnak. Meglepődtünk."
A kutatókat az is meglepte, hogy rengeteg "hallárvát" találtak a partvonal közelében.
"Úgy találtuk, hogy a part felé kell költöznünk" - mondta. "Tanulmányoznunk kell a lárvák elterjedését a szörfzónában. Ezen túlmenően úgy gondoljuk, hogy ez más bemenetek közös szállítási tulajdonsága lehet."
A Texasi A&M Egyetem oceanográfusa, George Jackson azt mondta, hogy a szelek, az árapályok és az áramlatok a lárvákat a bemeneti nyílások közelében koncentrálják, majd a lárvák impulzusok formájában átszivárognak a járatokon.A torkolat nagy szivattyúként működik, vizet szív a part közeléből, egy fúvókával kiengedi a hágón keresztül, majd visszaszívja a vizet a beömlőnyílásba, mondta.
Brown szerint ez az információ segíthet a halászati vezetőknek abban, hogy jobban azonosítsák azokat a halak alapvető élőhelyeit, amelyeket fontos megőrizni. Azáltal, hogy tudják, hogy az árapály és az áramlatok hová szállítják a hallárvákat, a menedzserek megvédhetik ezeket a területeket, valamint a hozzájuk való hozzáférést.
"Ha lényegesen megváltoztatjuk a mintákat, az azt eredményezheti, hogy több lárvát szállítanak olyan régiókba, amelyek nem rendelkeznek megfelelő élőhellyel" - mondta.
A munka azt is megtudhatja a tudósokkal, hogy a tengerszint és az időjárás változásai hogyan befolyásolhatják a halakat és kritikus élőhelyeiket.
"Elkezdhetnénk megvizsgálni az éghajlatváltozást, és azt is, hogy ez hogyan befolyásolja a szélmintázatot a part mentén" - mondta. "Az ilyen modellekkel láthatjuk, hogy a szélmintázatok nagyobb léptékű változásai mit jelenthetnek a toborzás szempontjából."
Ez a tanulmány annak a folyamatban lévő erőfeszítésnek a része, amely a biológiai információkat és betekintést az óceánok fizikájával kombinálja a halpopulációk változékonyságának megértése érdekében.
Miközben ez a tanulmány a fizikai tényezők szerepét hangsúlyozta a halak életében, Jackson azt mondta, hogy Scott és Joan Holt biológusokkal, a Port Aransas-i Texasi Egyetem Tengertudományi Intézetének munkatársaival közös erőfeszítésről van szó. A biológusok a tanulmány eredményeit felhasználhatják arra, hogy megértsék, miért vannak nagyobb mennyiségben a hallárvák bizonyos régiókban – mondta. Lehetőséget ad a tudósoknak arra is, hogy tanulmányozzák, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a halak a különböző öblökben.
A National Sea Grant College Program az egyetem, a kormány és az ipar partnersége, amely a tengerkutatásra, oktatásra és tanácsadói szolgáltatásra összpontosít. A Sea Grant Program gyakorlati, széles körű erőfeszítés a tengeri erőforrások jobb megértésének és felhasználásának elősegítésére kutatás, oktatás, bővítés és információátadás révén.
