Bár a tudósok úgy vélik, hogy a kergemarhakór az Egyesült Királyságban néhány esetben átterjedt a szarvasmarhákról az emberekre, nagyon keveset tudnak arról, hogyan történt ez. Annak érdekében, hogy jobban megértsük, hogyan ugrálnak és alkalmazkodnak egy új fajhoz az olyan betegségek, mint a kergemarha, a National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID) kutatói megvizsgálták azt a folyamatot, amellyel a surlókór nevű betegség átkerül a hörcsögökről az egerekre.
"Azt találtuk, hogy az alkalmazkodás elhúzódó és finom folyamat, és nagyon nehéz felismerni a korai szakaszait" - mondja Bruce Chesebro, M.D., vezető tanulmány szerzője és kutatója a NIAID Rocky Mountain Laboratories-nál (RML) Montanában. Csapata munkájának eredményeiről a Journal of Virology aktuális száma számol be.
A surlókór és a veszett tehén a ritka, titokzatos és halálos kimenetelű agybetegségek példái, amelyek fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) néven ismertek. Más néven prionbetegségek közé tartozik a szarvasok és jávorszarvasok krónikus sorvadásos betegsége, valamint az embereknél a Creutzfeldt-Jakob-kór. A TSE-betegségek ismertetőjegye az elromlott fehérjemolekulák, amelyek összetapadnak és felhalmozódnak az agyszövetben. Ezeknek a molekuláknak a normál formái, az úgynevezett prionfehérjék, az agysejtek felszínén találhatók, bár senki sem ismeri a megfelelő működésüket. Az abnormális prionfehérjék a TSE-betegségekben fellépő agykárosodás valószínű okai. A tudósok úgy vélik, hogy a torz prionfehérjék valamilyen módon előidézik a normál prionfehérjék hibás képződését. Ezek az abnormális molekulák a betegséget új egyedekre terjeszthetik. Alternatív megoldásként egyes tudósok még mindig úgy vélik, hogy a betegséget vírus indíthatja el.
Dr. Chesebro és csapata először oltotta be az egereket a hörcsög surlókór törzsével, majd hosszú éveken keresztül közelről figyelte az egereket. Az egerek ezen csoportja soha nem lett beteg, de a tudósok azt találták, hogy a hörcsög surlókór kórokozója évekig megmaradt ezekben az egerekben olyan alacsony szinten, hogy a szokásos laboratóriumi tesztek kimutathassák. A tudósok úgy fedezték fel a hörcsög súrlókór kórokozóját, hogy az egerekből származó agykivonatokat fecskendezték a hörcsögökbe, és figyelték, hogy a hörcsögök nem kaptak-e el surlókórt.
"Minden hörcsög surlókórban szenvedett, tehát tudjuk, hogy az összes egér fertőzött és hordozója volt a betegségnek" - mondja Richard Race, D.V.M., a tanulmány vezető szerzője és az RML-kutató. "Nem vittek magukkal annyi súrlókór-kórokozót, hogy megjelenjenek a laborvizsgálaton, de eleget vittek magukkal ahhoz, hogy újra megfertőzzék a hörcsögöket."
"Nem lehetünk biztosak abban, hogy ezek az eredmények a TSE-betegség más formáira és más fajokra is vonatkoznak" - magyarázza Dr. Chesebro -, de ez a megállapítás arra utal, hogy a TSE-betegségek elterjedtebbek lehetnek, mint gondoltuk.Ezért éberebbnek kell lennünk a TSE-betegségek terjedésének nyomon követésében. Különösen érzékenyebb diagnosztikai tesztekre van szükségünk." Az RML kutatói és a világ más intézményei már dolgoznak ilyen laboratóriumi vizsgálatokon - jegyzi meg.
A kutatás azt is kimutatta, hogy megfelelő körülmények között a surlókór egy-két év alatt fokozatosan alkalmazkodott ahhoz, hogy megbetegedést okozzon egerekben. A fertőzött egerek eredeti csoportjában a surlókór kórokozója soha nem okozott betegséget. Ám amikor a tudósok átvitték az ágenst az eredeti egércsoportból további csoportokba, a betegség idővel erősebbé vált, és az újonnan fertőzött egereket megbetegítette. "Úgy tűnik, a surlókór megtanulta, hogyan kell kezelni ezt az új fajt, és sokkal jobban működött" - mondja Dr. Race. "További egerek során gyorsabban reprodukálódott, és még halálosabbá is vált számukra."
Továbbá a surlókór különböző módon alkalmazkodott az egyes egerekben: a lappangási idők nagyon eltérőek voltak, és a betegség az agy különböző részeit érintette."Nem mindig volt ugyanaz az alkalmazkodási minta" - mondja Dr. Chesebro. "Amint a betegség terjedt, a sok lehetőség kiáradt."
A kutatók szerint eredményeik arra késztethetik a közegészségügyi tisztviselőket, hogy felülvizsgálják a más állatok melléktermékeiből készült takarmányozás gyakorlatát. Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy az Egyesült Királyságban a szarvasmarhák súrlókórral fertőzött birkák csontlisztéből készült takarmányt kaptak a veszett tehénbe. A tehenek már nem kapnak ilyen takarmányt, de a többi haszonállat igen – állítják a kutatók. "Mivel tovább megerősítettük, hogy a prionbetegség képes alkalmazkodni az új fajokhoz, és mivel kimutattuk, hogy a folyamat lassú és nehezen észlelhető, ideje lehet újragondolni ezt a gyakorlatot" - mondja Dr. Race.
A NIAID a National Institutes of He alth (NIH) része. A NIAID támogatja az alap- és alkalmazott kutatásokat a fertőző és immunközvetített betegségek megelőzésére, diagnosztizálására és kezelésére, beleértve a HIV/AIDS-t és más szexuális úton terjedő betegségeket, a tuberkulózist, a maláriát, az autoimmun betegségeket, az asztmát és az allergiákat.
Referencia: R Race et al. A hosszú távú szubklinikai hordozó állapot megelőzi a surlókór replikációját és adaptációját egy rezisztens fajban: analógiák a humán BSE/vCJD-vel. Journal of Virology 75(21):10073-89 (2001).
Sajtóközlemények, adatlapok és egyéb, a NIAID-hez kapcsolódó anyagok elérhetők a NIAID webhelyén:
