Berkeley – A távoli régiókban termesztett mexikói kukorica némelyikét megfertőzte a transzgénikus DNS. Ez a felfedezés meglepte és megdöbbentette a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem kutatóit.
"Ez nagyon komoly, mert az a régió, ahol mintáinkat vettük, az őshonos kukorica sokféle fajtájáról ismert, amit feltétlenül meg kell védeni" - mondta Ignacio Chapela, a mikrobiális ökológia adjunktusa. UC Berkeley's College of Natural Resources Környezettudományi, Politikai és Menedzsment Tanszék.
A tanulmányban, amelyet november 29-én, csütörtökön tettek közzé a Nature folyóiratban, Chapela és David Quist vezető szerző és a UC Berkeley környezettudományi, politika és menedzsment végzős hallgatója összehasonlította az őshonos kukoricát ismerten ingyenes mintákkal. géntechnológiából, valamint géntechnológiával módosított fajtákkal.
Az őshonos kukoricából vagy "criollo"-ból mintákat vettek négy mezőről Sierra Norte de Oaxaca távoli, hegyvidéki régiójában. A genetikailag nem módosított kontrollminták a perui Cuzco-völgyben termesztett kékkukoricából, valamint a Sierra Norte de Oaxaca régióból származó maggyűjteményből származtak, amelyet 1971-ben, a transzgénikus növények megjelenése előtt vettek.
Nagyon érzékeny polimeráz láncreakción (PCR) alapuló tesztek segítségével a kutatók megvizsgálták a transzgenikus DNS-konstrukciók különböző elemeit, amelyeket akkor használtak, amikor biogénezett géneket visznek be a növényi genomba.
Nem találtak transzgenikus DNS jeleit a perui és az 1971-es maggyűjteményben.A criollo-mintákban azonban hat vizsgált mintából négy gyenge, de egyértelmű bizonyítékot mutatott a p-35S-re, amely a karfiol mozaikvírusból származó promoter, amelyet széles körben használnak transzgénikus növényekben. Amikor szekvenálták a transzgén-pozitív criollo minták DNS-ét, a kutatók azt találták, hogy a CMV-promoter megegyezik a kereskedelmi forgalomban lévő transzgenikus kultúrákban használtakkal.
Az Agrobacterium tumefasciens-ből származó nopalin szintáz terminátor szekvencia (T-NOS) jelenlétét, amely a transzgénikus szennyeződés másik árulkodó jele, a hat vizsgált criollo minta közül kettőben kimutatták. Az egyik criollo minta pozitívnak bizonyult a Bacillus thuringiensis (Bt) cry-1A génjére, amely inszekticid baktérium elpusztítja a kukoricával táplálkozó kártevőket.
"Legalább háromszor megismételtem a tesztet, hogy megbizonyosodjak arról, hogy nem kapok hamis pozitív eredményt" - mondta Quist. "Kezdetben nehéz volt elhinni, hogy egy ilyen távoli régióban a kukorica tesztje pozitív lett volna."
Chapela és Quist azt mondta, hogy a fertőzés valószínűleg többszörös beporzásból eredt az idő múlásával.Inverz PCR tesztekkel tudták azonosítani a CMV promoter szekvenciát szegélyező DNS-fragmenseket. Ezek a fragmensek változatosak voltak, ami arra utal, hogy a transzgenikus szekvencia véletlenszerűen beépült a kukorica genomjába.
"Ha ez a szennyeződés egyetlen géntranszfer esemény eredménye volt, akkor azt várnánk, hogy a transzgenikus DNS-t a criollo genom konzisztens helyén találjuk meg" - mondta Quist. "Ehelyett a genom különböző pontjain találjuk."
A kutatók először 2000 októberében mutatták ki a transzgénikus DNS-t, miközben az oaxacai Mycological Facility-vel dolgoztak, egy helyi fenntartású biológiai laboratóriummal, ahol Chapela tudományos igazgatóként szolgál.
Nem sokkal a transzgénikus fertőzés kezdeti felfedezése után Chapela riasztotta a mexikói kormányt, amely ezután megkezdte saját tesztjeit. A mexikói környezetvédelmi és természeti erőforrások minisztériuma egy szeptemberi sajtóközleményben számolt be az eredményekről a Sierra Norte de Oaxaca kukorica 3-10 százalékában transzgénikus DNS-t talált, ami alátámasztja az UC Berkeley kutatóinak eredményeit.
Az, hogy a szennyeződés hogyan történt, rejtély marad. A mezőgazdasági szakértők és a biotechnológiai növények támogatói azt állítják, hogy a kukorica pollenje jellegzetesen nehéz, ezért nem fújja messze a szél a kukoricatábláktól. Chapela szerint ezt a feltételezést a közelmúltbeli mexikói eredmények fényében újra kell értékelni.
Ezenkívül Mexikó 1998-ban moratóriumot rendelt el a transzgénikus kukorica új telepítésére. Chapela szerint a legközelebbi régió, ahol biomérnöki kukoricát valaha is ültettek, 60 mérföldre van a Sierra Norte de Oaxaca mezőktől.
"Nem világos, hogy a moratóriumot rosszul hajtották-e végre, vagy a szennyezés a moratórium hatályba lépése előtt történt" - mondta Chapela. Míg Mexikóban betiltották az új telepítéseket, továbbra is legális biotechnológiai kukoricát importálni az országba. "Bármilyen forrásról is legyen szó, egyértelmű, hogy a gének valahogyan átkerülnek a biomérnöki kukoricáról a natív kukoricára" - mondta.
Egy ilyen kilátás szinte biztos, hogy a géntechnológiával módosított növények használatáról szóló, már amúgy is vitatott vitákat fűti majd.A transzgénikus mezőgazdaság hívei szerint a biotechnológia segít növelni a terméshozamot a világ gyorsan növekvő népességének táplálására, javítja az élelmiszerek tápértékét és csökkenti a peszticidek használatát.
Az ellenzők szerint nem ismeretes eleget a biotechnológiai növények egészségügyi és ökológiai hatásairól, és a kockázatok meghaladják az előnyöket.
A mai napig több mint 30 millió hektáron termesztettek transzgénikus növényt a "Transgenic Plants and World Agriculture" című fehér könyv szerint, amelyet 2000-ben adott ki hét nemzeti tudományos akadémia csoportja szerte a világon, beleértve a Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiája és a Londoni Királyi Társaság.
A géntechnológiával módosított növényekből származó, nem szándékosan terjedő gének az őshonos növények kiszorításával veszélyeztethetik a természetes növények sokféleségét – mondta Chapela. A Sierra Norte de Oaxaca régióban évezredek óta rengeteg kukoricafajtát termesztenek, ami felbecsülhetetlen értékű "bankszámlát" jelent a genetikai sokféleségről – mondta.Chapela hozzátette, hogy a genetikailag változatos növények kevésbé érzékenyek a betegségekre, a kártevők kitörésére és az éghajlati változásokra.
"Nem engedhetjük meg magunknak, hogy elveszítsük ezt az erőforrást" - mondta Chapela.
