2023 Szerző: Sophia Otis | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-05-21 01:49
A pandémiás influenzával kapcsolatos megállapítások alapján egy újságtanulmány először számol be arról, hogy a madárinfluenza vírusának egy kevésbé virulens törzse átterjedhet baromfiról emberre. A kutatás a The Journal of Infectious Diseases október 1-i számában jelenik meg, amely már elérhető az interneten.
A faji korlát átlépése fontos lépés a pandémiás potenciállal rendelkező influenzavírus kialakulásában. A korábbi tanulmányok arra összpontosítottak, hogy a magas patogenitású törzsek, például az Ázsiában keringő H5N1 „madárinfluenza” képesek-e átterjedni a baromfiról az emberre.. Az új tanulmány azt mutatja, hogy a kevésbé patogén törzsek is képesek az emberhez ugrani, így lehetőség nyílik arra, hogy genetikai anyagot emberi törzsekkel cseréljenek, ami virulensebb vírust eredményezhet.
Olaszországi kutatók tanulmányozták a baromfi körében 1999 és 2003 között fellépő járványkitöréseket, hogy meghatározzák a madárinfluenza vírus állatokkal érintkező személyekre való átvitelének kockázatát. A járványok Észak-Olaszországban fordultak elő olyan régiókban, ahol az ország kereskedelmi célú baromfiállományának nagy részét farmokon tartják. A madárinfluenza-vírussal való emberi fertőzések legtöbb korábbi esete szorosan érintkezett fertőzött baromfival, különösen beteg vagy haldokló csirkékkel.
A nyomozók szerológiai elemzést végeztek a járványkitörések során fertőzésnek kitett egyéneken, és 983 vérmintát gyűjtöttek a járványkitörési régiókban lévő baromfitenyésztő telepeken dolgozóktól. A vért három különböző technikával tesztelték az eredmények érvényességének biztosítása érdekében.
A járványok a madárinfluenza két szerotípusát érintették: egy alacsony és egy magas patogenitású H7N1 és egy alacsony patogenitású H7N3 vírust. Az alacsony patogenitású H7N3 újabb kitörésének kitett egyed H7N3-ra nézve szeropozitív volt. A fertőzöttek két helyről, különböző gazdaságokból érkeztek, és közeli kapcsolatban álltak pulykacsirkékkel. Nem jelentettek súlyos tüneteket a fertőzésekkel kapcsolatban.
A tanulmány szerzői, Dr. Isabella Donatelli, a római Istituto Superiore di Sanità munkatársa és munkatársai megjegyezték, hogy munkájuk az első szerológiai bizonyíték a madárinfluenza-vírus alacsony patogenitású törzseinek emberre történő átvitelére a házibaromfiban kitört járvány idején. Az ázsiai, kanadai és hollandiai emberi fertőzésekről szóló korábbi jelentések ezzel szemben erősen patogén törzsekkel jártak együtt. A kutatók hangsúlyozták, hogy vizsgálatuk valószínűleg alábecsüli a két törzs valós fertőzési arányát a kitett személyek között, mivel a vérmintákat csak akkor tekintették pozitívnak, ha több különböző szerológiai technikával többször is egyértelműen pozitív eredményt adtak. Megjegyezték azonban, hogy a nagyon érzékeny szerológiai technikák, mint amilyeneket a tanulmányban fejlesztettek ki, hatékony eszközt jelentenek a madárinfluenza emberre való terjedésének megelőzésére vagy ellenőrzésére.
A szerzők azt mondják, hogy eredményeik rávilágítanak a betegségek felügyeletének javítására, nem csak a magas patogenitású madárinfluenza járványok idején, hanem akkor is, amikor kevésbé patogén törzsek keringenek. Az emberi és madártörzsek közötti genetikai csere megelőzése érdekében, mint például a vegyes fertőzéseknél, hangsúlyozták, hogy a baromfitenyésztő dolgozókat szisztematikusan be kell oltani, rámutatva arra, hogy az ilyen munkavállalókat fokozottan veszélyeztetettnek minősítik, és bevonják az éves olasz oltási kampányba.
A kísérő szerkesztőségben Frederick Hayden, MD, a Virginia Egyetemről és Alice Croisier, MD, az Egészségügyi Világszervezettől arra a következtetésre jutott: "A madárvírusok átvitele fokozódhat, ahogy a vírusok alkalmazkodnak az emberekhez. Az érintett országokban a közoktatás Az élelmiszerek elkészítésére, a baromfi kezelésére és a szennyezett víz elkerülésére vonatkozó egyszerű óvintézkedések alapvető fontosságúak mindaddig, amíg speciális megelőző intézkedések, például vakcinák nem állnak rendelkezésre."
Az 1904-ben alapított The Journal of Infectious Diseases a nyugati féltekén a fertőző betegségek patogenezisével, diagnosztizálásával és kezelésével kapcsolatos eredeti kutatások első számú kiadványa; az azokat okozó mikrobákon; valamint a gazdaszervezet immunmechanizmusainak zavarairól. A JID cikkei mikrobiológiából, immunológiából, epidemiológiából és kapcsolódó tudományágakból származó kutatási eredményeket tartalmaznak. A JID az Amerikai Infectious Diseases Society (IDSA) égisze alatt jelenik meg. Az Alexandriában, Va.-ban található IDSA egy 8000 fertőző betegségekre szakosodott orvost és tudóst képviselő szakmai társaság. További információért látogasson el a www.idsociety.org oldalra.
