Az élet eredete könnyebb volt, mint gondolták

Az élet eredete könnyebb volt, mint gondolták
Az élet eredete könnyebb volt, mint gondolták
Anonim

Az Universitat Autònomade Barcelona kutatói által vezetett nemzetközi tudóscsoport felfedezte, hogy az RNS korai molekulái sokkal ellenállóbbak, mint azt eddig gondolták. A tanulmány következtetései szerint elég fejlettek lehetnek ahhoz, hogy körülbelül 100 gént tartalmazzanak, ami a mai baktériumokhoz hasonlóan a primitív élet legalapvetőbb formáihoz szükséges minimális mennyiségnek tekinthető. A kutatás a Nature Genetics folyóiratban jelent meg.

A földi életet létrehozó őslevesben olyan szerves molekulák voltak, amelyek egyesülve hozták létre az első nukleinsavláncokat, amelyek voltak az első olyan elemek, amelyek képesek voltak önszaporodni. Az egyik elfogadottabb elmélet szerint ezek a molekulák ribonukleinsav (RNS) láncok voltak, egy olyan molekula, amely gyakorlatilag azonos a DNS-sel, és amely ma másodlagos szerepet tölt be a sejtekben a DNS-ben tárolt információk lemásolásában és fehérjékké történő fordításában. Ezek a fehérjék közvetlenül aktív szerepet játszanak a sejt kémiai reakcióiban. Az élet korai szakaszában úgy tűnik, hogy az első RNS-láncoknak kettős szerepük lett volna az önreplikáció (mint ma a DNS esetében) és a sejtaktivitás kémiai reakcióiban való aktív részvétel. Kettős szerepük miatt ezek a sejtek ribozimeknek nevezik (a riboszóma és az enzim szavak összehúzódása). A ribozimek, mint az élet eredetének elméletének azonban van egy fontos akadálya: nem lehettek túl nagy hosszúságúak, mivel nem lennének képesek kijavítani a replikációs hibákat (mutációkat). Ezért nem voltak képesek elegendő gént tartalmazni még a legegyszerűbb organizmusok kifejlesztéséhez sem.

A Mauro Santos, az Universitat Autònoma deBarcelona (Spanyolország) Genetikai és Mikrobiológiai Tanszékének munkatársa és két magyar tudós által vezetett vizsgálat kimutatta, hogy a hibaküszöb, vagyis a maximálisan előforduló hibák száma a ribozimek replikációs folyamata anélkül, hogy ez befolyásolná a működését, magasabb, mint korábban számították. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az első riboorganizmusok (protocellák, amelyekben az RNS felelős a genetikai információkért és az anyagcsere-reakciókért) sokkal nagyobb genommal rendelkezhettek, mint korábban gondolták: több mint 100 különböző gént tartalmazhatnak, amelyek mindegyike 70 bázis hosszúságú (a bázisok az egységek). amelyek a géneket alkotják és kódolják az információkat), vagy több mint 70 gén, amelyek mindegyike 100 bázist mér. Érdemes megjegyezni, hogy a tRNS-ek (a fehérjék szintéziséhez nélkülözhetetlen molekulák) körülbelül 70 bázis hosszúak.

A felfedezés nagymértékben enyhítette az első élő szervezetek fejlődéséhez szükséges feltételeket. "Ennyi gén elegendő lenne ahhoz, hogy egy egyszerű szervezet elegendő funkcionális aktivitással rendelkezzen" - vélik a kutatók. A mai legegyszerűbb élőlény, a baktériumok létrejöttéhez szükséges DNS-gének minimális számának közelmúltbeli elemzése úgy ítéli meg, hogy körülbelül 200 gén elegendő. De az inriboorganizmusok sokkal kevesebb gént tartalmazhatnak, mivel a DNS-genomok számos olyan gént tartalmaznak, amelyek az RNS-transzlációs rendszert (ami lehetővé teszi a fehérjék előállítását) működőképessé teszik, amire az RNS-alapú szervezetben nem lenne szükség.

Népszerű téma

Érdekes cikkek
Spanyolországban a kihalás veszélyében lévő két barnamedve-populációt elszigetelték az elmúlt 50 évben
Olvass tovább

Spanyolországban a kihalás veszélyében lévő két barnamedve-populációt elszigetelték az elmúlt 50 évben

A medvék helyzete az Ibériai-félszigeten kritikus. Az Oviedo Egyetem (UO) és a Tudományos Kutatások Felsőbb Tanácsa (SCSR) kutatói genetikai azonosítást végeztek a kantábriai hegységből származó barnamedvék (Ursus arctos) székletének és szőrének elemzése alapján, amelyet 2004 és 2006 között gyűjtöttek össze.

Az amerikaiak 60 százaléka olyan területeken él, ahol a levegő elég piszkos ahhoz, hogy életeket veszélyeztessen
Olvass tovább

Az amerikaiak 60 százaléka olyan területeken él, ahol a levegő elég piszkos ahhoz, hogy életeket veszélyeztessen

Az Amerikai Tüdőszövetség 10. éves, április 29-én közzétett jelentése szerint az amerikaiak tízből hat – 186,1 millió ember – olyan területeken él, ahol a levegőszennyezés szintje életeket veszélyeztet. A Levegő állapota 2009 elismeri, hogy az ország számos területén jelentős előrelépés történt a légszennyezés elleni küzdelemben, de szinte minden nagyobb várost még mindig légszennyezettség terhel.

A dinamit a dinoszaurusz-kövületek új rétegét tárta fel
Olvass tovább

A dinamit a dinoszaurusz-kövületek új rétegét tárta fel

Mit csinálsz, ha van egy fosszilis kőbányája, amely Észak-Amerikában a legfontosabb és legritkább dinoszaurusz-kövületeket hozta, de a kövületeket hordozó kőzetréteg 70 fokban meg van dőlve, és annyi szikla, amelyet már a légkalapácsok sem tudnak eljuttatni a kövületekhez?