Rejtett szivacsok határozzák meg a Korallzátony tápanyagciklusát

Rejtett szivacsok határozzák meg a Korallzátony tápanyagciklusát
Rejtett szivacsok határozzák meg a Korallzátony tápanyagciklusát
Anonim

A barlangokban megbúvó tengeri élőlények, mint például a szivacsok, rendkívül fontos szerepet játszanak a korallzátonyok tápanyag-ciklusában. Sander Scheffers holland biológus szerint valószínűleg ők játsszák a legfontosabb szerepet. És ez értékes információ azoknak a természetvédőknek, akik meg akarják őrizni a korallzátonyokat.

A korallzátonyok védelme érdekében fontos megérteni a zátonyok és környezetük működését. A kutatók gyakran olyan témákra koncentrálnak, mint a zátonyok fizikai károsodása, a korallok kifehéredése és a korallbetegségek. Sander Scheffers egy kevésbé tanulmányozott témát vizsgált: a korallzátony tápanyag-ciklusát és az üregekben élő organizmusok, például a szivacsok szerepét ebben.

Víz alatti kamera

E szerepkör jellegének és méretének meghatározásához Scheffers mindenekelőtt ezeknek a gyakorlatilag megközelíthetetlen barlangoknak és élőközösségeiknek a pontos megjelenését és mennyiségét vizsgálta. Ezt a karibi Curaçao szigetén tette egy speciális víz alatti kamera segítségével. A forgatott filmekből kiderült, hogy a szivacsok voltak a legfontosabb lakók, őket követik az olyan állatok, mint a csőférgek, zsákállatok és kagylók. Együtt kitöltik az üregek több mint 60 százalékát. A búvárok felülről nézve az üregek felülete nyolcszor nagyobb, mint a korallzátonyé.

Szűrők

És Scheffers szerint a nagyobb lakófelület nagyobb szűrőfelületet is jelent. Szivacsok szűrik a vizet. Felveszik az upplankton részecskéket, például a baktériumokat, és szervetlen tápanyagokat választanak ki. Ezek a tápanyagok viszont elősegíthetik a tengeri növények és más élőlények növekedését.

A szivacsok fenomenális sebességgel szűrnek: ha ezek a víz mozdulatlanul maradnak, a szivacsok öt percen belül teljesen kiszivattyúzták volna, pl.e. eltávolították volna róla az összes kis planktont. Ez természetesen nem így van, mivel a tengerbe folyamatos édesvíz-ellátás folyik. Scheffers szerint ezek a rejtett organizmusok kulcsszerepet játszanak a tengeri tápanyag-ciklusban, mivel hihetetlen képességük van hatalmas mennyiségű szerves plankton szervetlen anyaggá alakítására.

Scheffers kutatásának eredményeit elérhetővé tették a Curaçao-i Marine Under Water Park személyzete számára, és bemutatták a helyi önkormányzatnak.

Népszerű téma

Érdekes cikkek
Spanyolországban a kihalás veszélyében lévő két barnamedve-populációt elszigetelték az elmúlt 50 évben
Olvass tovább

Spanyolországban a kihalás veszélyében lévő két barnamedve-populációt elszigetelték az elmúlt 50 évben

A medvék helyzete az Ibériai-félszigeten kritikus. Az Oviedo Egyetem (UO) és a Tudományos Kutatások Felsőbb Tanácsa (SCSR) kutatói genetikai azonosítást végeztek a kantábriai hegységből származó barnamedvék (Ursus arctos) székletének és szőrének elemzése alapján, amelyet 2004 és 2006 között gyűjtöttek össze.

Az amerikaiak 60 százaléka olyan területeken él, ahol a levegő elég piszkos ahhoz, hogy életeket veszélyeztessen
Olvass tovább

Az amerikaiak 60 százaléka olyan területeken él, ahol a levegő elég piszkos ahhoz, hogy életeket veszélyeztessen

Az Amerikai Tüdőszövetség 10. éves, április 29-én közzétett jelentése szerint az amerikaiak tízből hat – 186,1 millió ember – olyan területeken él, ahol a levegőszennyezés szintje életeket veszélyeztet. A Levegő állapota 2009 elismeri, hogy az ország számos területén jelentős előrelépés történt a légszennyezés elleni küzdelemben, de szinte minden nagyobb várost még mindig légszennyezettség terhel.

A dinamit a dinoszaurusz-kövületek új rétegét tárta fel
Olvass tovább

A dinamit a dinoszaurusz-kövületek új rétegét tárta fel

Mit csinálsz, ha van egy fosszilis kőbányája, amely Észak-Amerikában a legfontosabb és legritkább dinoszaurusz-kövületeket hozta, de a kövületeket hordozó kőzetréteg 70 fokban meg van dőlve, és annyi szikla, amelyet már a légkalapácsok sem tudnak eljuttatni a kövületekhez?