2023 Szerző: Sophia Otis | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-05-21 01:49
Ma a tudósok becslése szerint bolygónk szárazföldi felszínének körülbelül egyharmada és fele átalakult az emberi fejlődés következtében.
Most egy új tanulmány betekintést nyújt ezeknek a változásoknak a hosszú távú hatásaiba, különösen a trópusi régiók nagyszabású erdőirtásának a globális éghajlatra gyakorolt hatásaiba. A durhami Duke Egyetem kutatói több éves adatokat elemeztek. a NASA Goddard Institute for Space Studies GeneralCirculation Computer Model (GCM) és a Global Precipitation ClimatologyProject (GPCP) segítségével számos klímaszimuláció elkészítéséhez. Kutatásuk azt találta, hogy a földkerekség különböző területein zajló erdőirtás jelentős régióban befolyásolja a csapadékviszonyokat.
A dél-amerikai Amazonas régióban (Amazónia) zajló erdőirtás hatással van a Mexikótól Texasig terjedő és a Mexikói-öbölben hulló csapadék mennyiségére. Hasonlóképpen, a közép-afrikai területek erdőirtása hatással van a csapadékra az Egyesült Államok középnyugati részének felső és alsó részén, míg a délkelet-ázsiai erdőirtás Kínában és a Balkán-félszigeten váltakozik. Fontos megjegyezni, hogy ezek a változások elsősorban bizonyos évszakokban fordulnak elő, és az erdőirtás kombinációja ezeken a területeken fokozza az esőzést az egyik régióban, míg csökkenti a másikban.
Ez a megállapítás ellentmond azoknak a korábbi kutatásoknak, amelyek azt sugallják, hogy az erdőirtás csökkentené a csapadék mennyiségét és növelné a hőmérsékletet az Amazonas-medencében, de nincs kimutatható hatása a globális vízkörforgásra.
"Tanulmányunk némileg meglepő eredményeket hozott, amelyek azt mutatják, hogy bár az erdőirtás fő hatása a csapadékra az erdőirtott területeken és azok közelében van, erős hatással van a csapadékra a középső, sőt a magas szélességi fokokon is" - mondta Roni Avissar, vezető a Journal of Hydrometeorology 2005. áprilisi számában megjelent tanulmány szerzője.
Konkrétan Amazónia erdőirtása súlyosan csökkenti a csapadék mennyiségét a Mexikói-öbölben, Texasban és Mexikó északi részén a tavaszi és nyári szezonban, amikor a víz döntő fontosságú a mezőgazdasági termelékenység szempontjából. Közép-Afrika erdőirtása hasonló hatással jár, jelentős csapadékcsökkenést okozva tavasszal és nyáron az Egyesült Államok alsó középső részén, valamint az Egyesült Államok felső részén. Középnyugat télen és tavasszal. A délkelet-ázsiai erdőirtás leginkább Kínában és a Balkán-félszigeten változtatja meg a csapadék mennyiségét.
E trópusi erdők bármelyikének – Amazónia, Közép-Afrika vagy Délkelet-Ázsia – megszüntetése jelentősen megnöveli a csapadék mennyiségét az Arab-félsziget déli csücskében. Az erdőirtás együttes hatása azonban mindhárom régióban az Egyesült Államok legnagyobb csapadékcsökkenését Kaliforniába tolja el a téli szezonban, és tovább növeli a csapadék mennyiségét az Arab-félsziget déli csücskében.
A trópusi erdős régiók jobb megértése értékes a tudósok számára, mivel erős hatással vannak a globális éghajlatra. Az Amazonas-medence szó szerint hajtja az időjárási rendszereket szerte a világon. A trópusokra esik a világ csapadékának kétharmada, és amikor esik, a víz folyadékból gőzzé változik, majd vissza, hőenergiát tárolva és felszabadítva a folyamat során. A sok csapadék miatt hihetetlen mennyiségű hő szabadul fel a légkörbe, így a trópusok a Föld hő-újraelosztásának elsődleges forrásai.
„Úgy tűnik, hogy az erdőirtás nem módosítja a csapadék globális átlagát, de megváltoztatja a csapadék mintázatát és eloszlását azáltal, hogy befolyásolja az érzékelhető hő mennyiségét és a vízgőz lecsapódásakor a légkörbe kibocsátott hő mennyiségét, az úgynevezett látens hőt” – mondta Avissar. "A légnyomáseloszlásban bekövetkező ezzel kapcsolatos változások megváltoztatják a tipikus globális keringési mintákat, és eltérítik a viharrendszereket a tipikus útjukról." Az Amazonas elhelyezkedéséből adódóan pedig bármilyen időjárási akadozás a területről komoly változásokat jelezhet a világ többi részén, például aszályt és heves viharokat.
Egyértelmű, hogy a trópusi régiókban a talajborítás változásai potenciálisan jelentős következményekkel járhatnak a vízkészletekre, a vadon élő tüzek gyakoriságára, a mezőgazdaságra és a kapcsolódó tevékenységekre különböző távoli helyeken. És bár az üvegházhatású gázok kibocsátása és a szennyező anyagok jelentős figyelmet kapnak, ez a tanulmány azt mutatja, hogy a talajborítás változása egy másik fontos paraméter, amelyet figyelembe kell venni a klímapolitikában, különösen mivel a trópusi Afrikában, Délkelet-Ázsiában és Dél-Amerikában az erdőirtás mértéke állandó maradt vagy nőtt a elmúlt két évtized. A talajtakaró változása, annak természetétől függően, mérsékelheti vagy súlyosbíthatja az üvegházhatást okozó felmelegedést.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy eredményeik egyetlen általános keringési modellel végzett numerikus szimulációkon alapulnak, és hasznos lenne a kísérletet más számítógépes modellekkel reprodukálni, különböző légköri változókat használva. A jelenlegi kutatások azt próbálják megválaszolni, hogy az erdőirtás miért van olyan nagy hatással a csapadékmintázatokra az adott évszakokban.
