Jön a sarkvidékre a közelben: a hosszabb, forróbb nyár

Jön a sarkvidékre a közelben: a hosszabb, forróbb nyár
Jön a sarkvidékre a közelben: a hosszabb, forróbb nyár
Anonim

FAIRBANKS, AK – A sarkvidéki alaszkai drámai nyári felmelegedést bemutató cikkben a tudósok egy évtizedes alaszkai terepadatokat szintetizáltak, amelyek azt mutatják, hogy a nyári felmelegedés elsősorban a szárazföldön fordul elő, ahol a hosszabb hómentes időszak erősebben hozzájárult a légkör felmelegedéséhez, mint változások vannak a növényzetben.

A sarkvidéki éghajlatváltozást általában a tenger visszahúzódása okozza, ami csökkenti a magas szélességi körök albedóját – ez a felszínről visszaverődő napfény mennyiségének mértéke – ez a változás a legkifejezettebb télen.

"A nyári felmelegedés kifejezettebb a szárazföldön, mint a tengeri jégen, és a légkör és a tengeri jég megfigyelései ezt nem magyarázzák" - mondta TerryChapin, az Alaska Egyetem Fairbanks sarkvidéki biológiai intézetének ökológia professzora és vezető. a Science Express 2005. szeptember 22-i előzetes online kiadványában megjelenő tanulmány szerzője.

A felszíni hőmérsékleti rekordok, a felhőtakaró és az energiacsere műhold alapú becslései, az albedó földi mérései, valamint a hótakaró és a növényzet változásainak helyszíni megfigyelései alapján Chapin és társszerzői amellett érvelnek, hogy a hó hosszában a közelmúltban bekövetkezett változások -a szabadszezon egy sor egymással összefüggő visszajelzést váltott ki, amelyek felerősítik a nyári felmelegedés jövőbeli ütemét.

"Inkább az évszak hosszának változásai, mint a növényzet növekedése magyarázzák ezt a megfigyelést" - mondta Chapin. A szerzők szerint a nyári felmelegedés korrelál a hómentes évszak meghosszabbodásával, amely a légkör felmelegedését lokálisan olyan mértékben növelte, mint a légkör szén-dioxid-tartalmának megduplázódása miatt több évtizeden keresztül várható helyi melegedés.

"A hóolvadás 2,5 nappal korábban van minden általunk vizsgált évtizedben" - mondta Chapin.

Két mechanizmus magyarázza a nyár folyamán tapasztalható szárazföldi felmelegedést. Először is, a korai hóolvadás megnöveli azt az időtartamot, ameddig a szárazföld felszíne képes felvenni a hőenergiát. Másodszor, a hómentes talaj növekedése lehetővé teszi a növényzet, például a cserjék növekedését és a fák fejlődését.

"A cserjék és fák növekedésének jelenlegi trendjei tovább erősíthetik ezt a légköri melegedést 2-7-szeresére" - mondta Chapin.

"Ezt a mechanizmust be kell építeni az éghajlati modellekbe" - mondta Chapinsaid. A cserjék növekedési ütemének szabályozásának jobb megértése csökkentené a meglepetések valószínűségét a nyári felmelegedés nagy szélességi fokon történő felerősödése kapcsán.

A kutatókat a National Science Foundation, a Polar Programs Office, az ARCtic System Science program finanszírozta – az ARCSS célja, hogy megválaszolja a kérdést: Mit jelentenek a sarkvidéki rendszer változásai a jövőre nézve?

Népszerű téma

Érdekes cikkek
Spanyolországban a kihalás veszélyében lévő két barnamedve-populációt elszigetelték az elmúlt 50 évben
Olvass tovább

Spanyolországban a kihalás veszélyében lévő két barnamedve-populációt elszigetelték az elmúlt 50 évben

A medvék helyzete az Ibériai-félszigeten kritikus. Az Oviedo Egyetem (UO) és a Tudományos Kutatások Felsőbb Tanácsa (SCSR) kutatói genetikai azonosítást végeztek a kantábriai hegységből származó barnamedvék (Ursus arctos) székletének és szőrének elemzése alapján, amelyet 2004 és 2006 között gyűjtöttek össze.

Az amerikaiak 60 százaléka olyan területeken él, ahol a levegő elég piszkos ahhoz, hogy életeket veszélyeztessen
Olvass tovább

Az amerikaiak 60 százaléka olyan területeken él, ahol a levegő elég piszkos ahhoz, hogy életeket veszélyeztessen

Az Amerikai Tüdőszövetség 10. éves, április 29-én közzétett jelentése szerint az amerikaiak tízből hat – 186,1 millió ember – olyan területeken él, ahol a levegőszennyezés szintje életeket veszélyeztet. A Levegő állapota 2009 elismeri, hogy az ország számos területén jelentős előrelépés történt a légszennyezés elleni küzdelemben, de szinte minden nagyobb várost még mindig légszennyezettség terhel.

A dinamit a dinoszaurusz-kövületek új rétegét tárta fel
Olvass tovább

A dinamit a dinoszaurusz-kövületek új rétegét tárta fel

Mit csinálsz, ha van egy fosszilis kőbányája, amely Észak-Amerikában a legfontosabb és legritkább dinoszaurusz-kövületeket hozta, de a kövületeket hordozó kőzetréteg 70 fokban meg van dőlve, és annyi szikla, amelyet már a légkalapácsok sem tudnak eljuttatni a kövületekhez?