
2023 Szerző: Sophia Otis | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-05-21 01:49
FAIRBANKS, AK – A sarkvidéki alaszkai drámai nyári felmelegedést bemutató cikkben a tudósok egy évtizedes alaszkai terepadatokat szintetizáltak, amelyek azt mutatják, hogy a nyári felmelegedés elsősorban a szárazföldön fordul elő, ahol a hosszabb hómentes időszak erősebben hozzájárult a légkör felmelegedéséhez, mint változások vannak a növényzetben.
A sarkvidéki éghajlatváltozást általában a tenger visszahúzódása okozza, ami csökkenti a magas szélességi körök albedóját – ez a felszínről visszaverődő napfény mennyiségének mértéke – ez a változás a legkifejezettebb télen.
"A nyári felmelegedés kifejezettebb a szárazföldön, mint a tengeri jégen, és a légkör és a tengeri jég megfigyelései ezt nem magyarázzák" - mondta TerryChapin, az Alaska Egyetem Fairbanks sarkvidéki biológiai intézetének ökológia professzora és vezető. a Science Express 2005. szeptember 22-i előzetes online kiadványában megjelenő tanulmány szerzője.
A felszíni hőmérsékleti rekordok, a felhőtakaró és az energiacsere műhold alapú becslései, az albedó földi mérései, valamint a hótakaró és a növényzet változásainak helyszíni megfigyelései alapján Chapin és társszerzői amellett érvelnek, hogy a hó hosszában a közelmúltban bekövetkezett változások -a szabadszezon egy sor egymással összefüggő visszajelzést váltott ki, amelyek felerősítik a nyári felmelegedés jövőbeli ütemét.
"Inkább az évszak hosszának változásai, mint a növényzet növekedése magyarázzák ezt a megfigyelést" - mondta Chapin. A szerzők szerint a nyári felmelegedés korrelál a hómentes évszak meghosszabbodásával, amely a légkör felmelegedését lokálisan olyan mértékben növelte, mint a légkör szén-dioxid-tartalmának megduplázódása miatt több évtizeden keresztül várható helyi melegedés.
"A hóolvadás 2,5 nappal korábban van minden általunk vizsgált évtizedben" - mondta Chapin.
Két mechanizmus magyarázza a nyár folyamán tapasztalható szárazföldi felmelegedést. Először is, a korai hóolvadás megnöveli azt az időtartamot, ameddig a szárazföld felszíne képes felvenni a hőenergiát. Másodszor, a hómentes talaj növekedése lehetővé teszi a növényzet, például a cserjék növekedését és a fák fejlődését.
"A cserjék és fák növekedésének jelenlegi trendjei tovább erősíthetik ezt a légköri melegedést 2-7-szeresére" - mondta Chapin.
"Ezt a mechanizmust be kell építeni az éghajlati modellekbe" - mondta Chapinsaid. A cserjék növekedési ütemének szabályozásának jobb megértése csökkentené a meglepetések valószínűségét a nyári felmelegedés nagy szélességi fokon történő felerősödése kapcsán.
A kutatókat a National Science Foundation, a Polar Programs Office, az ARCtic System Science program finanszírozta – az ARCSS célja, hogy megválaszolja a kérdést: Mit jelentenek a sarkvidéki rendszer változásai a jövőre nézve?