A fotók felfedik az első eszközhasználatot a vadon élő gorilláknál

A fotók felfedik az első eszközhasználatot a vadon élő gorilláknál
A fotók felfedik az első eszközhasználatot a vadon élő gorilláknál
Anonim

A bronxi állatkertben működő Wildlife Conservation Society tanulmánya szerint a tudósok először figyeltek meg és fényképeztek le vad gorillákat eszközök segítségével, egy esetben bot segítségével tesztelték a medence mélységét, mielőtt belegázoltak volna. WCS) és más szervezetek. Eddig a pontig az összes többi emberszabású emberszabású faját, köztük a csimpánzokat és az orangutánokat is megfigyelték eszközökkel a vadonban, de a gorillákat soha.

"Ez egy igazán döbbenetes felfedezés" - mondta Thomas Breuer, a Wildlife Conservation Society munkatársa. „A vadmajmoknál végzett szerszámhasználat értékes betekintést nyújt számunkra saját fajunk evolúciójába és más fajok képességeibe. Az, hogy először láthatjuk gorillákban, sok különböző szinten fontos.”

A PLoS Biology című nyílt hozzáférésű folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Kongói Köztársaság északi esőerdőiben a kutatók két alkalommal is megfigyeltek és lefényképeztek egyes nyugati gorillákat, botokat eszközként használva. A megfigyeléseket Mbeli Bai-n, a Nouabalé-Ndoki Nemzeti Parkban található mocsaras tisztáson végezték, ahol 1995 februárja óta folyik a megfigyelés. Az első eset akkor történt, amikor a tudósok egy Leah becenevű nőstény gorilla megpróbált átgázolni egy elefántok által létrehozott medencén, de azon kapta magát. Már néhány lépés után derékig ér. Leah kimászott a medencéből, majd elővett egy egyenes ágat a közeli elh alt fáról, és ezzel tesztelte a víz mélységét. Felsőtestét a víz felett tartva körülbelül 10 méterrel kilépett a medencébe, mielőtt visszatért a partra és jajveszékelő csecsemőjéhez.

Aztán egy másik nőstény gorilla, Efi egy leválasztott törzset használt, hogy egyik kezével megtámasztotta magát, miközben a másikkal gyógynövényeket ásott. Ahogy egyik helyről a másikra költözött, a botot egy utolsó munkára használta, egy sáros talajon átívelő hidat.

A múltban gorillákat figyeltek meg eszközökkel az állatkertekben, de a vadonban nem. És bár a majmoknál megfigyelt szerszámhasználati esetek többsége közvetlenül az élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódik (azaz a dió sziklákkal való feltöréséhez vagy a termeszek hosszúrudakkal történő extrahálásához), a testtartás megtámasztására szolgáló eszközök e két példáját más környezeti tényezők váltották ki.

A Wildlife Conservation Society az 1980-as évek óta tanulmányozza a gorillákat és más vadon élő állatokat a Kongói Köztársaságban. 1993-ban a kongói kormány a WCS technikai segítségnyújtásával együttműködve létrehozta a Nouabalé-Ndoki Nemzeti Parkot. A Mbeli Bai helyszínt a hosszú távú gorillakutatási és ökoturisztikai célkitűzések teljesítése érdekében kezelik.

"Ezek a védett területek nem csak a bennük található fajok megőrzése szempontjából fontosak, hanem kulcsfontosságúak ahhoz is, hogy összehasonlíthassuk saját faji fejlődésünket legközelebbi rokonainkkal" - tette hozzá Breuer. „Az olyan helyek, mint a Nouabalé-Ndoki és a közeli Goualougo-háromszög, olyan helyek, ahol szemünk előtt látjuk a folyamatot."

E tudományos felfedezés exkluzív pillantását, beleértve a soha nem látott fényképeket és interjúkat Afrikában azokkal a tereptudósokkal, akik először figyelték meg és dokumentálták a viselkedést, a " WildChronicles, egy vadonatúj sorozat, amely 2005. október 1-től indul országosan a PBS állomásokon (nézze meg a helyi listákat). A BoydMatson házigazdája, a heti, félórás, tudományos és természeti kaland TV-sorozatot országosan a PBS tagállomás, a WLIW New York fogja bemutatni.

Az Mbeli-tanulmány a PLoS Biology című folyóiratban jelenik meg, egy lektorált, sokat emlegetett folyóiratban, amelyet a Public Library of Science (PLoS) adott ki. A non-profit szervezet elkötelezett a nyílt hozzáférés, a tudományos és orvosi irodalom nyilvános forrássá tétele mellett.. Ez a tanulmány azonnal elérhető az interneten a https://www.plosbiology.org címen, bárhol és bárki számára költség nélkül elolvasható, letölthető, terjeszthető, adatbázisba foglalható és egyéb módon felhasználható – csak azzal a feltétellel, hogy a szerzőket és a forrást megfelelően hivatkozzák.

Idézet: Breuer T, Ndoundou-Hockemba M, Fishlock V (2005) A szerszámhasználat első megfigyelése vadon élő gorilláknál. PLoS Biol 3(11): e380.

Népszerű téma

Érdekes cikkek
Spanyolországban a kihalás veszélyében lévő két barnamedve-populációt elszigetelték az elmúlt 50 évben
Olvass tovább

Spanyolországban a kihalás veszélyében lévő két barnamedve-populációt elszigetelték az elmúlt 50 évben

A medvék helyzete az Ibériai-félszigeten kritikus. Az Oviedo Egyetem (UO) és a Tudományos Kutatások Felsőbb Tanácsa (SCSR) kutatói genetikai azonosítást végeztek a kantábriai hegységből származó barnamedvék (Ursus arctos) székletének és szőrének elemzése alapján, amelyet 2004 és 2006 között gyűjtöttek össze.

Az amerikaiak 60 százaléka olyan területeken él, ahol a levegő elég piszkos ahhoz, hogy életeket veszélyeztessen
Olvass tovább

Az amerikaiak 60 százaléka olyan területeken él, ahol a levegő elég piszkos ahhoz, hogy életeket veszélyeztessen

Az Amerikai Tüdőszövetség 10. éves, április 29-én közzétett jelentése szerint az amerikaiak tízből hat – 186,1 millió ember – olyan területeken él, ahol a levegőszennyezés szintje életeket veszélyeztet. A Levegő állapota 2009 elismeri, hogy az ország számos területén jelentős előrelépés történt a légszennyezés elleni küzdelemben, de szinte minden nagyobb várost még mindig légszennyezettség terhel.

A dinamit a dinoszaurusz-kövületek új rétegét tárta fel
Olvass tovább

A dinamit a dinoszaurusz-kövületek új rétegét tárta fel

Mit csinálsz, ha van egy fosszilis kőbányája, amely Észak-Amerikában a legfontosabb és legritkább dinoszaurusz-kövületeket hozta, de a kövületeket hordozó kőzetréteg 70 fokban meg van dőlve, és annyi szikla, amelyet már a légkalapácsok sem tudnak eljuttatni a kövületekhez?