Mire jó a libának vagy a gandernek?

Mire jó a libának vagy a gandernek?
Mire jó a libának vagy a gandernek?
Anonim

EAST LANSING, Mich. – Bár a berlini állatkertben élő tigrisben és a wisconsini tejelő tehénben nincs sok közös vonás, minden állatnak megvannak a sajátos jóléti szükségletei, amelyekkel foglalkozni kell. De ezeknek az igényeknek a felmérése korántsem egyszerű feladat.

A Michigan State University egyike azon néhány intézménynek, amelyek képzést kínálnak az állatjólét tudományos értékelésével kapcsolatban, minőségi méréseket hozva egy olyan területre, amely már régóta a szubjektív, sőt az érzelmi kérdésre maradt.

Az Állattudományi Tanszék egyetemi docense, Adroaldo Zanella dolgozta ki az online posztgraduális kurzus ötletét. Célja, hogy felkészítse a tanulókat arra, hogy tudományosan értékeljék az állatok jólétét valós helyzetekben, és közös nyelvet alakítsanak ki.

Az állatjólét egyre nagyobb figyelmet szentel a nagyközönségnek, akik bizonyítékokat szeretnének arra vonatkozóan, hogy az állatkertekben vagy farmokon emberségesen bánnak az állatokkal. Ez a probléma a mezőgazdasági ágazatra is gazdasági hatással van, ahol egy beteg vagy veszélyeztetett állat bevételkiesést jelenthet. A tigristől az állatkerttől a tejelő tehénig a farmon a diákok megtanulják tudományosan értékelni a különféle helyzetekben élő állatokat.

„Régebben az állatjólétet nagyon szubjektív fegyelemnek tekintették” – mondta Zanella. „Túl gyakran teszünk feltételezéseket arról, hogy mi a jó az állatoknak, ha emberi szemszögből nézzük a dolgokat, és ez tévedés.”

A kurzus hallgatói számára online felajánlása legyőzi az ilyen sokrétű téma tanításával kapcsolatos kihívásokat. Egyetlen intézmény sem rendelkezik a világ legjobb szakértőivel olyan területeken, mint az állatjog, a stressz élettani mutatói, az etika és a közgazdaságtan. Az online kurzus mindegyiket eljuttathatja a hallgatókhoz, függetlenül attól, hogy a szakértők hol tartózkodnak.

A tanfolyam lehetőséget kínál a hallgatóknak, hogy tanuljanak a világ legjobb állatkutatóitól – az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Ausztráliából és Kanadából. A virtuális tanterem lehetővé teszi a tanulók számára, hogy kérdéseket tegyenek fel olyan oktatóknak, akik államoktól és még óceánoktól is távolabb vannak.

Az első félévben az MSU, Purdue és a Wisconsin Egyetem hallgatói első előadásukat David Fraser, a vancouveri British Columbia Egyetem munkatársa tervezte. Fraser az állatjóléti tudomány kulcsfigurája, és a Nemzetközi Állategészségügyi Szervezet állatjóléti munkacsoportjának észak-amerikai tagja.

„Ez olyan izgalmas” – mondta Zanella. "Meghívtam a világ kulcsfontosságú tudósait, hogy készítsenek előadásanyagot az állatjólét konkrét témáiról. A kurzus egyedülálló kísérlet arra, hogy a különböző tudományágak tehetséges egyedeit összehozza."

A hallgatók végigjárják az előadásokat, tudományos cikkeket, interaktív grafikonokat és diagramokat. Tudásukat az állatok jólétének felmérésével teszik próbára különféle elméleti helyzetekben, amelyeket forgatókönyveknek neveznek.

Az egyik forgatókönyv szerint egy házimacska és egy istállómacska jólétét hasonlítják össze. Egy másikban két sertésválasztási protokollt kell értékelni.

„Azt akarjuk, hogy a diákok a tanultak alapján döntsenek” – mondta Zanella. „A jobb, mint B, és miért? Mely információk voltak a legnagyobb hatással a döntéshozatali folyamatukra?”

Egy forgatókönyv elkészülte után a diákok online megbeszélhetik értékelésüket a szakértőkkel.

Zanella rámutatott, hogy az egyes forgatókönyvek tartalmát és formátumát felülvizsgálták a 2004-es Nemzetközi Alkalmazott Etológiai Társaság konferenciáján Helsinkiben, Finnországban. A panel minden forgatókönyvhöz egy válaszkulcsot is adott.

A tanfolyam felkeltette a hazai és nemzetközi szervezetek és intézmények figyelmét. Zanellát meghívták a mexikói és brazil egyetemekre, hogy beszéljen az állatjóléti kurzusról. Jelenleg világszerte közel 30 érdeklődő intézmény van.

„Sok minden múlik azon, hogy mit csinálunk itt. Óriási az érdeklődés” – mondja Richard Snider, az MSU Állattani Tanszékének professzora és a kurzus munkatársa.

Zanella szerint „az állatok jólétének oktatása ma már nem csak az állattudományok számára fontos, hanem az állatorvosi iskolákban vagy az állattani osztályokon dolgozók számára is. Valójában bárki, aki állatokkal foglalkozik – a laboratóriumi patkányoktól a vadon élő állatokig – az előnyös lehet.”

A jövőben a kurzus anyaga is módosítható, és az egyetemistákhoz és a fiatalabb hallgatókhoz igazítható, például a 4-H-hoz vagy a Nemzeti FFA-szervezethez.

„Ez a kurzus nulladik, mert hálózatot építünk; teret nyitunk, ahol ezek az információk fenomenális módon cserélhetők ki” – mondta Zanella. „Megnyitjuk a teret a különböző iskolákból és területekről származó emberek számára, hogy eljöjjenek, és megtanulják, hogyan értékeljék az állatjólétet.”

Népszerű téma

Érdekes cikkek
A nem mérgező ázsiai kígyók védekező mérget „kölcsönöznek” mérgező varangyoktól
Olvass tovább

A nem mérgező ázsiai kígyók védekező mérget „kölcsönöznek” mérgező varangyoktól

A legtöbb kígyó mérgező harapással születik, amelyet védekezésre használ. De mit tehetnek a nem mérgező kígyók a ragadozók elűzésére? Mi lenne, ha egy adag mérget kölcsönöznének azzal, hogy mérgező varangyokat esznek, majd újrahasznosítják a méreganyagokat?

A NASA megvizsgálja a világ apró szennyezőanyagainak forrásait
Olvass tovább

A NASA megvizsgálja a világ apró szennyezőanyagainak forrásait

A szennyezőanyag-források azonosítása fontos része a levegőminőség javításáért és az éghajlatra gyakorolt hatásának megértéséért folyó küzdelemnek. A NASA adatait használó tudósok a közelmúltban nyomon követték az aeroszolok – a levegőben szuszpendált apró részecskék – útját és eloszlását, hogy összekapcsolják származási régiójukat és forrástípusukat a légkör felmelegedésére vagy hűtésére való hajlamukkal.

Hatalmas település tárult fel a Stonehenge komplexumban
Olvass tovább

Hatalmas település tárult fel a Stonehenge komplexumban

A National Geographic által támogatott ásatások Durrington Walls-ban, a Stonehenge Világörökség része, egy hatalmas ókori települést tártak fel, amely egykor több száz embernek adott otthont. A régészek úgy vélik, hogy a házakat a közeli Stonehenge, az angliai Salisbury-síkság legendás emlékműve építői építették és fogl alták el.