Új analitikai módszerek az élelmiszerekben előforduló abiotikus szennyeződések vizsgálatára

Új analitikai módszerek az élelmiszerekben előforduló abiotikus szennyeződések vizsgálatára
Új analitikai módszerek az élelmiszerekben előforduló abiotikus szennyeződések vizsgálatára
Anonim

Ramón Barrio professzor kutatócsoportja a Baszkföldi Egyetem Analitikai Kémiai Tanszékén (UPV/EHU) egy sor új analitikai módszert dolgozott ki bizonyos általánosan használt peszticidek perzisztenciájának problémájának megoldására. ökoszisztémákban, például erdőkben és mezőgazdasági területeken.

A növényvédőszer-maradékok különböző mátrixokban történő jellemzése, valamint a lebomlás inkinetikai vizsgálata a meteorológiai paraméterek függvényében ismereteket adott a kiválasztott vegyületek perzisztenciájáról és mobilitásáról. Emellett optimalizált adagolási és alkalmazási rendszereket javasoltak a szükségtelen környezeti kockázatok elkerülése és az emberi fogyasztásra szánt termékekben való későbbi megjelenésük minimalizálása érdekében.

E vegyületek jellemzése kromatográfiás technikákkal (LC-MS, GC-MS) és voltampermetriás technikákkal (molekuláris lenyomat polimereken alapuló mikroszenzorok) történt, esetenként az UPV/EHU Központi Elemző Szolgálatának berendezésével (www..ehu.es/inves/central_analisis.htm).

Az egyik termelési ágazat, amellyel a kutatócsoport a legtöbbet dolgozott, a bortermelő ágazat volt. Számos megállapodást írtak alá olyan állami szervekkel, mint a baszk kormány mezőgazdasági és halászati minisztériuma, technológiai központok és számos Rioja Alavesa borászatával, hogy megvizsgálják a növénybetegségek megelőzésére szolgáló adagolás szempontjait.

Az élelmiszerbiztonság egyes területeit is érinti az endogén eredetű kisebbségi szerves vegyületek jelenléte, amelyek akár maga a növény, akár az átalakulási folyamatok során keletkeznek. A fent említett megállapodások keretében a bortermelésre szánt szőlő minőségére vonatkozó vizsgálatok készültek (pl. glükóz, fruktóz, polifenol index, pH, Brix-minőség és almasav, borkősav és glükonsav paraméterekkel). Tanulmányozták továbbá a biogén aminok kimutatását és keletkezésének szabályozását a borkészítési folyamatokban (azok a vegyületek, amelyek az adiamino-oxidáz enzimhibás személyek borérzékenységével kapcsolatosak, ami ezeknek az aminoknak a felszívódását okozza, és ezáltal súlyos migrén típusú fejfájás).

Népszerű téma

Érdekes cikkek
A nem mérgező ázsiai kígyók védekező mérget „kölcsönöznek” mérgező varangyoktól
Olvass tovább

A nem mérgező ázsiai kígyók védekező mérget „kölcsönöznek” mérgező varangyoktól

A legtöbb kígyó mérgező harapással születik, amelyet védekezésre használ. De mit tehetnek a nem mérgező kígyók a ragadozók elűzésére? Mi lenne, ha egy adag mérget kölcsönöznének azzal, hogy mérgező varangyokat esznek, majd újrahasznosítják a méreganyagokat?

A NASA megvizsgálja a világ apró szennyezőanyagainak forrásait
Olvass tovább

A NASA megvizsgálja a világ apró szennyezőanyagainak forrásait

A szennyezőanyag-források azonosítása fontos része a levegőminőség javításáért és az éghajlatra gyakorolt hatásának megértéséért folyó küzdelemnek. A NASA adatait használó tudósok a közelmúltban nyomon követték az aeroszolok – a levegőben szuszpendált apró részecskék – útját és eloszlását, hogy összekapcsolják származási régiójukat és forrástípusukat a légkör felmelegedésére vagy hűtésére való hajlamukkal.

Hatalmas település tárult fel a Stonehenge komplexumban
Olvass tovább

Hatalmas település tárult fel a Stonehenge komplexumban

A National Geographic által támogatott ásatások Durrington Walls-ban, a Stonehenge Világörökség része, egy hatalmas ókori települést tártak fel, amely egykor több száz embernek adott otthont. A régészek úgy vélik, hogy a házakat a közeli Stonehenge, az angliai Salisbury-síkság legendás emlékműve építői építették és fogl alták el.