A tehénborsó fenntarthatóságot adhat a növénytermesztési rendszereknek

A tehénborsó fenntarthatóságot adhat a növénytermesztési rendszereknek
A tehénborsó fenntarthatóságot adhat a növénytermesztési rendszereknek
Anonim

AMARILLO – A texasi mezőgazdasági kísérleti állomás kutatója szerint az parlagon hagyott talaj a High Plains-en a talajnedvesség tárolására a növények között jobb lehet hüvelyesekkel, mint például a tengeri borsóval.

Dr. Bill Payne (Amarilló) azt mondta, hogy megpróbálja fenntarthatóbbá tenni a régió búza-cirok-ugar termesztési rendszerét azáltal, hogy megszabadul az ugarkomponenstől.

Ha a földet egy termesztési szezonban üresen hagyjuk, akkor a talaj nedvességtartalmát a következő növény számára fenntartjuk. Payne szerint azonban ez a gyakorlat nem tárol annyi nedvességet. És oxidálja a talajszerves anyagokat, így a talaj eróziónak van kitéve, és szenet bocsát ki a levegőbe, ezáltal hozzájárul a globális felmelegedéshez.

A hüvelyesek, például a tehénborsó ültetése lehetővé teszi, hogy a termelő három évszak alatt három termést tudjon hozni, nem pedig két termést három évszakban – mondta. A tehénborsóból származó maradék szerves anyagokat is hozzáad, amelyek gyorsabban bomlanak le, mint a gabonamaradékok, mondta Payne.

„Azt szeretnénk tenni, hogy a cirok utáni évben és az ősz előtt elültetett búzát ültetnénk” – mondta. "Most arra törekszünk, hogy megtaláljuk a megfelelő érettségi csoportot a tehénborsó fajták között."

A tehénborsó akár 65 nap alatt is termeszthető, ami lehetővé teszi a búza elültetése előtti rövid parlagidőt. Payne szerint a hosszabb szezonális változatok öldöklő fagyig is eltarthatnak. A kutatás célja az egyensúly megtalálása a biomassza-termelés és a vízmegőrzés között, mondta.

"Lehetséges, hogy szénázzuk vagy legeljük takarmányként, vagy ha van piaca a borsónak, akkor a termelő ezt is bevállalhatja." Paynesaid.

A termést virágzáskor takarmányozásra és borsótermesztéskor lehet betakarítani, akárcsak a feketeszemű borsót. Ha mindkettőt megteszi, összehasonlíthatja a vízhasználatot, és meghatározhatja a következő termény lehetséges vízterhelését.

"Reméljük, hogy a búza hozama növekedni fog a tehénborsó, valamint a cirok után" - mondta Payne. "Látjuk ezt a világ más részein is, de itt vigyáznunk kell a víz összetevőjére."

Az előzetes adatok azt mutatják, hogy minél több tehénborsó biomasszát állítanak elő, annál nagyobb a termésnövekedés a következő gabonanövényeknél – mondta. A vizsgálatnak azonban legalább hat évig vagy két teljes tenyésztésen keresztül kell futnia az eredmények megerősítéséhez.

A fenntarthatósági jellemzők meghatározása - a talaj fizikai és kémiai tulajdonságainak megváltoztatása - még tovább tart, mondta.

"Most megmutathatjuk, hogy a tehénborsó termesztése kevesebb talajvíz-tárolást eredményez a búzaültetéskor, mint az ugarálás" - mondta Payne. "De ez eddig olyan kicsi volt, hogy a hozamot tekintve jelentéktelen."

A tehénborsó vízigénye az érési csoporttól függ, de a cél az, hogy olyan fajtát találjunk, amely túléli a 12 hüvelyknyi esőt, mondta.

A 2003-as száraz tenyészidőszakban Payne szerint a cirok a tehénborsó előtt pusztult el, ami azt jelenti, hogy a tehénborsó nagyon szárazságtűrő.

Payne szerint egyes szakértők aggódnak amiatt, hogy az Egyesült Államokban bármilyen jelentős mennyiségben termesztett tehénborsó elárasztja az emberi fogyasztási piacot, és csökkenti az árat. A tehénborsó takarmányként azonban sok lehetőséget rejt magában, mondta.

Afrikában a tesztek azt mutatják, hogy a szarvasmarhák súlygyarapodása megduplázódik, ha tehénborsó takarmányt adnak az étrendjükhöz, mondta Payne.

"Úgy gondolom, hogy a termelők magas fehérjetartalmú takarmánynövényt keresnek" - mondta. "Van oka annak, hogy a tehénborsót "tehénborsónak" nevezik. Korábban a tehenek legeltették az egész délen."

A tehénborsó fehérjeértéke 22-30 százalék között mozog, mondta Payne.

"Együtt kell dolgoznunk a producerekkel és a (Texas Cooperative) Extension ügynökeivel, hogy lássuk, hogyan működik a termelési rendszerben" - mondta."A legelő rendelkezésre állásának időzítése fontos lesz. Meg akarjuk próbálni a rendelkezésre állást a legnagyobb keresletre időzíteni, így még mindig van mit megoldani."

Népszerű téma

Érdekes cikkek
A nem mérgező ázsiai kígyók védekező mérget „kölcsönöznek” mérgező varangyoktól
Olvass tovább

A nem mérgező ázsiai kígyók védekező mérget „kölcsönöznek” mérgező varangyoktól

A legtöbb kígyó mérgező harapással születik, amelyet védekezésre használ. De mit tehetnek a nem mérgező kígyók a ragadozók elűzésére? Mi lenne, ha egy adag mérget kölcsönöznének azzal, hogy mérgező varangyokat esznek, majd újrahasznosítják a méreganyagokat?

A NASA megvizsgálja a világ apró szennyezőanyagainak forrásait
Olvass tovább

A NASA megvizsgálja a világ apró szennyezőanyagainak forrásait

A szennyezőanyag-források azonosítása fontos része a levegőminőség javításáért és az éghajlatra gyakorolt hatásának megértéséért folyó küzdelemnek. A NASA adatait használó tudósok a közelmúltban nyomon követték az aeroszolok – a levegőben szuszpendált apró részecskék – útját és eloszlását, hogy összekapcsolják származási régiójukat és forrástípusukat a légkör felmelegedésére vagy hűtésére való hajlamukkal.

Hatalmas település tárult fel a Stonehenge komplexumban
Olvass tovább

Hatalmas település tárult fel a Stonehenge komplexumban

A National Geographic által támogatott ásatások Durrington Walls-ban, a Stonehenge Világörökség része, egy hatalmas ókori települést tártak fel, amely egykor több száz embernek adott otthont. A régészek úgy vélik, hogy a házakat a közeli Stonehenge, az angliai Salisbury-síkság legendás emlékműve építői építették és fogl alták el.