2023 Szerző: Sophia Otis | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-05-21 01:49
Santa Barbara, Kalifornia – A múlt éghajlati feljegyzéseiből származó új bizonyítékok a trópusi melegség és a magasabb üvegházhatású gázszint közötti közvetlen kapcsolatra utalnak – állítják a Santa Barbarai Kaliforniai Egyetem tudósai. A trópusi hőmérséklet jelenlegi, a globális felmelegedés miatti emelkedése nagy hatással lesz a globális éghajlatra, és felerősítheti az olyan pusztító hurrikánokat, mint a Katrina és a Rita.
Az új bizonyíték, amely a trópusi óceánok múltbeli hőmérsékletét és a légköri üvegházhatású gázok szintjét összekapcsolja, a Science folyóirat e heti ScienceExpress online kiadványában jelent meg. A szerzők Martin Medina-Elizalde, a SantaBarbara Egyetem Földtudományi Tanszékének és a Tanszékközi Tengertudományi Programnak végzős hallgatója, valamint David Lea, az UCSB Földtudományi Tanszékének és a Tengertudományi Intézet professzora.
A megnövekedett légköri üvegházhatású gázok és a globális hőmérséklet közötti kapcsolat alapozza meg a globális felmelegedés elméletét – magyarázták a szerzők. Ez a kapcsolat számítógépes klímamodellek vagy modern megfigyelések alapján állapítható meg. A kapcsolat tanulmányozásának másik módja a paleoklíma megfigyelései, ahol a múlt éghajlatát a természeti archívumokon keresztül rekonstruálják. Ez a legújabb tanulmány olyan paleoklíma megfigyeléseken alapul; a tudósok elemezték a csendes-óceáni egyenlítői óceán mélytengeri magjából származó offsszilis planktonhéjak kémiai összetételét.
"A trópusi éghajlat és az üvegházhatású gázok közötti kapcsolat különösen kritikus, mivel a trópusi régiók kapják a legtöbb napenergia-kibocsátást, és hőmotorként működnek a Föld többi részén" - mondta Lea.
A trópusi tengerek felszíni hőmérsékletének modern megfigyelései 1-2 Fahrenheit-fokkal emelkedtek az elmúlt 50 évben, ami a szerzők szerint a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatti szén-dioxid-növekedésnek felel meg a légkörben. Az új tanulmány paleoklímájára vonatkozó bizonyítékok alátámasztják, hogy a trópusi hőmérséklet tendenciája a légkörben folyamatosan növekvő üvegházhatású gázterhelésnek tulajdonítható.
Az e heti cikkben ismertetett kutatás azt mutatja, hogy az elmúlt 1,3 millió évben a tengerfelszín hőmérsékletét a trópusi Csendes-óceán nyugati részének szívében a légköri üvegházhatás fokozódása és csökkenése szabályozta. Ebben az időintervallumban a legnagyobb éghajlati módváltás, amely körülbelül 950 000 évvel a jelen (a pleisztocén középső átmenet) előtt történt, korábban a jégtakarók mintázatának és gyakoriságának változásának tulajdonítható.
Az új kutatás ehelyett azt sugallja, hogy ez az eltolódás a légköri szén-dioxid bőséges oszcillációs frekvenciájában bekövetkezett változásnak köszönhető, amely hipotézis közvetlenül tesztelhető az antarktiszi jégsapkán végzett mélyfúrással. Ha igaznak bizonyul, ez az elmélet azt sugallja, hogy az üvegházhatást okozó gázok viszonylag kicsi, természetesen előforduló ingadozásai a fő változók, amelyek tízezer és egymillió év közötti időskálán mozgatták a globális klímaváltozást.
