A regényes kincsvadászat felfedezi a Föld- és ásványtudományi könyvtárat

A regényes kincsvadászat felfedezi a Föld- és ásványtudományi könyvtárat
A regényes kincsvadászat felfedezi a Föld- és ásványtudományi könyvtárat
Anonim

A mai könyvtárak nem csak könyvek, számítógépek és folyóiratok tárolására szolgálnak – az egyik egyetemi könyvtár mostanra saját geoládával rendelkezik egy Penn State könyvtárosának köszönhetően.

A geocaching, a kincsvadászat, a földrajzi információs rendszerek (GPS) segítségével történő tájékozódás és egy kis tanulás kombinációja tökéletesnek tűnik egy Földtudományi könyvtár számára. A geocachingben a résztvevők egy geocaching webhelyről szerzik meg a geoláda helyét, a GPS segítségével megérkeznek a gyorsítótár területére, majd követik a nyomokat, vagy egyszerűen keresik a gyorsítótárat. A gyorsítótár, amely általában egy doboz, egy naplót és apró tárgyakat tartalmaz, amelyeket a gyorsítótár tulajdonosa hagyott, és más elemeket, amelyeket a dobozt felfedezők hagytak cserébe.

"A könyvtárak csökkenteni akarták a szorongást, és a pályakezdőket be akarták vezetni a könyvtárba a tájékozódás során" - mondja Linda Musser, a Penn State-i Fletcher L. Byrom Föld- és Ásványtudományi Könyvtár vezetője. "Az idei év általános témája a sport volt, a geocaching pedig egy új, divatos sport. Szerettünk volna egy kicsit szórakozni."

A Musser által felállított geoláda kissé szokatlan, mivel egy épületben található. A GPS-rendszerek nem működnek jól belül, ezért csak az épület helyét tudta megadni GPS-koordinátákként. Ettől kezdve a nyomoknak magához a könyvtárhoz, majd a gyorsítótárhoz kell vezetniük a játékost.

"Többnyire gólyák vettek részt" - mondta Musser a résztvevőknek az Amerikai Geológiai Társaság 117. éves ülésén, ma (október 16.) S alt Lake Cityben. "A könyvtárban egy tevékenységet kellett végrehajtaniuk, hogy megtalálják a gyorsítótárat."

Először a tanulóknak meg kellett találniuk a nyomkövető lapot, amely jól láthatóan el volt rejtve a könyvtárban. Innentől kezdve meglehetősen egyszerű feladat volt elolvasni a könyvtárak osztályozási rendszerével – a Library of Congress rendszerével – kapcsolatos információkat, majd elvégezni az egyszerű műveletet a gyorsítótár megkeresésére. Egyszerűen csak sétálni a könyvtárban és átvizsgálni a polcokat nem fog működni, mert a gyorsítótár egy doboz, ami nagyon hasonlít egy régi könyvre.

A könyvtári geoláda ötlete a geocaching megnövekedett népszerűségéből, valamint a National Parks Service és az Amerikai Geológiai Társaság Earthcaching nevű közös projektjének közelmúltbeli megvalósításából adódott.

"A geocaching probléma a nemzeti parkokban, mivel a parkok nem engedik, hogy a gyorsítótárakat a határaikon belül helyezzék el" - mondja Musser. "De a Parks Service be akarja vonzani az embereket a parkokba."

Az Earthcaching megegyezik a geocachinggel, de nincs doboz, és a cél egy geológiai képződmény, esemény vagy anomália megtekintése. Az Earthcaching inkább a tudás, mint a nyeremények keresése lesz. Ha ezt a koncepciót egy kicsit megforgatjuk, a könyvtári geocaching tudást és néhány apró nyereményt is magában foglal.

Valójában azok, akik teljesen ismerik a Kongresszusi Könyvtár besorolási számait, kihagyhatják a gyorsítótár számának kiszámításához szükséges kis matematikai műveleteket, mivel a gyorsítótár a geocaching hivatalos száma alatt van.

"Néhány diák, amint meglátta a gyorsítótárazási szám betűjelét, átnézte a polcokat a könyvtár azon részében" - mondja Musser.

Még ezeknek a diákoknak is meg kellett találniuk a megfelelő részt, és át kellett szkennelni a polcokat, ami legalább részben kielégítette a geoláda, mint tájékozódási eszköz szándékát.

Musser benyújtotta a Penn State Earth and Mineral Sciences Library geoládáját hivatalos geoládaként, és a gyorsítótárat jóváhagyták. Most nyitva áll a nagyközönség számára. Van azonban néhány probléma a tőzsdére lépéssel.

"Kültéri geoládák mindig rendelkezésre állnak, de a könyvtár nem érhető el a nap 24 órájában a hét minden napján" - mondja Musser. "Heti 90 plusz órában vagyunk nyitva, és remélem, ez elég lesz."

Ezenkívül, mivel a gyorsítótár egy épületben van, további nyomokra lesz szükség, de Musser úgy véli, hogy ezek legyőzhetik ezeket a dolgokat. Ami a geoláda könyvtárban való megfelelőségét illeti, Musser szerint a számítógépek és a digitális információk megjelenésével a könyvtárak változnak, bár véleménye szerint ezek nem kevésbé fontosak.

"Több szabadidős dolgot kell kínálnunk a könyvtárakban" - mondja a Penn State könyvtárosa. "A diákok nehezen találnak csendes helyet az egyetemen. Egyre gyakrabban használják a könyvtárat találkozóhelyként, tanulási helyként, valamint kényelmes pihenési és pihenési helyként."

A könyvtár újabb újítása a tanulási szünet kirakós játéka. Az első felhasznált rejtvény 500 darabból állt, de a diákok kevesebb mint egy nap alatt elkészítették. A jelenlegi puzzle 1000 darabból áll, és sokkal lassabban áll össze.

Népszerű téma

Érdekes cikkek
A nem mérgező ázsiai kígyók védekező mérget „kölcsönöznek” mérgező varangyoktól
Olvass tovább

A nem mérgező ázsiai kígyók védekező mérget „kölcsönöznek” mérgező varangyoktól

A legtöbb kígyó mérgező harapással születik, amelyet védekezésre használ. De mit tehetnek a nem mérgező kígyók a ragadozók elűzésére? Mi lenne, ha egy adag mérget kölcsönöznének azzal, hogy mérgező varangyokat esznek, majd újrahasznosítják a méreganyagokat?

A NASA megvizsgálja a világ apró szennyezőanyagainak forrásait
Olvass tovább

A NASA megvizsgálja a világ apró szennyezőanyagainak forrásait

A szennyezőanyag-források azonosítása fontos része a levegőminőség javításáért és az éghajlatra gyakorolt hatásának megértéséért folyó küzdelemnek. A NASA adatait használó tudósok a közelmúltban nyomon követték az aeroszolok – a levegőben szuszpendált apró részecskék – útját és eloszlását, hogy összekapcsolják származási régiójukat és forrástípusukat a légkör felmelegedésére vagy hűtésére való hajlamukkal.

Hatalmas település tárult fel a Stonehenge komplexumban
Olvass tovább

Hatalmas település tárult fel a Stonehenge komplexumban

A National Geographic által támogatott ásatások Durrington Walls-ban, a Stonehenge Világörökség része, egy hatalmas ókori települést tártak fel, amely egykor több száz embernek adott otthont. A régészek úgy vélik, hogy a házakat a közeli Stonehenge, az angliai Salisbury-síkság legendás emlékműve építői építették és fogl alták el.