2023 Szerző: Sophia Otis | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-05-21 01:49
Általában úgy gondoljuk, hogy a csapadék megtisztítja a levegőt azáltal, hogy eltávolítja a levegőn áthulló port, és segíti a növények növekedését, amelyek védik és megtartják a talajt. A NASA által finanszírozott új tanulmány azonban, amely a világ legporosabb területeit vizsgálja, azt mutatja, hogy a heves felhőszakadások idővel több por kerülhet a légkörbe.
A szárazság jellemzően csökkenti a növényzet növekedését, növelve a talaj szélerózióval szembeni sebezhetőségét, míg a csapadék ellenkező hatást vált ki. Az új tanulmányban a kutatók a Föld 14 legporosabb régióját vizsgálva azt találták, hogy egyes régiókban a heves esőzések és az áradások olyan üledékeket hagynak maguk után, amelyek finom szemcseméretű részecskéket tartalmaznak, amelyeket végül a szél az egymást követő száraz időszakokban hordoz, növelve a levegőben szálló por mennyiségét, vagy emisszió, egy évvel vagy még később szabadul fel. Ez különösen gyakori a Tigris-Eufrátesz-medencében és az észak-afrikai Chotts zónában.
A kutatás azt is megerősíti, hogy egy adott régióból származó porkibocsátás évszakonként vagy évenként jelentősen eltérhet, és nagymértékben függ az éghajlati mintáktól.
Egyes régiókban, "mint például Ománban és Szaúd-Arábiában, ahol a heves esőzések monszunok által kiváltott széllel párosulnak, a csapadék azonnali hatást gyakorol, és úgy tűnik, hogy erodálja a felszíni kérget vagy a talaj felső rétegét, növelve a porkibocsátást néhány héten belül” – mondta Charles Zender, a Kaliforniai Egyetem Földrendszer-tudományi Tanszékének munkatársa és a tanulmány vezető szerzője.
A világ más területei, köztük az Egyesült Államok nyugati része, a utahi Great S alt Lake, Afrikában a Száhel keleti része és az Eyre-tó Ausztrália medencéje jellemzőbb reakciót mutatnak, mivel a csapadék és a növényzet csökkenti a por mennyiségét kerül a légkörbe. Ezekben a régiókban az eső és a talajvíz elősegíti a talajrétegek kialakulását, amelyek csökkentik a szél azon képességét, hogy erodálja és szállítsa a talajrészecskéket.
Az apró porrészecskék jelentős hatással vannak az éghajlatra és az időjárásra szerte a világon, mivel visszaverik és elnyelik a napfényt, valamint atommagként vagy felületként szolgálnak a vízgőz számára, így a felhők növekedhetnek és csapadékot képezhetnek.
A kutatók az 1979-1993 közötti időszakra vonatkozó információkat használtak fel számos forrásból, beleértve a NASA Total Ozone Mapping Spectrometer (TOMS) műholdjának aeroszol- és poradatait, a NASA Global Precipitation Climatology Project (GPCP) csapadékadatait és a Normalized. Különbség vegetációs index (NDVI) a fejlett nagyon nagy felbontású radiométertől (AVHRR) a felszíni növénytakaró elemzéséhez.
Összességében a 14 vizsgált forrásrégióban a porkibocsátás anomáliái szorosan összefüggtek a csapadékkal (12), a növényzettel nyolcban, a szélsebességgel pedig kettőben, ami arra utal, hogy a csapadék a porkibocsátás legjobb éghajlati előrejelzője. De más tényezők is nagymértékben befolyásolják a porkibocsátást, beleértve a talaj jellemzőit, a magasságot, a laza üledékek elérhetőségét és a víz helyi eloszlását a Föld felszíne alatt.
"Ez a tanulmány rávilágít a talaj jellemzőinek fontosságára a porkibocsátásban, és azt mutatja, hogy hatásuk nagyobb, mint azt korábban gondolták" - mondta Zender. Például egyes talajokban hiányozhatnak a szabad homok méretű részecskék a porképződés megindításához, mint például az ausztráliai Lake Eyre-medencében. Más területeken nagyrészt agyagból álló talajok találhatók, amelyek természetesen kevesebb port termelnek, míg egyes talajok tele lehetnek üledékekkel, amelyek tökéletesek a porképzéshez, de olyan kemények és kérgesek, hogy egyetlen részecske sem tud kiszabadulni és por keletkezik.
Bár ezek és más tényezők valamennyire megjelennek a mai számítógépes modellekben, "nem veszik megfelelően figyelembe a felszíni talajok kialakulását és pusztulását, és azt, hogy a portermeléshez szükséges üledékellátás régiónként eltérő" - mondta Zender."Alulbecsülik a portermelés havi és éves ingadozásait és az ezzel kapcsolatos éghajlati hatásokat is."
Az ezekkel a problémákkal foglalkozó jövőbeli számítógépes modellek lehetővé teszik a tudósok számára, hogy jobban előre jelezzék a porképződést mind rövid, mind hosszú távon. Az ilyen fejlesztések azért fontosak, mert a porkibocsátás széles körben befolyásolja az éghajlatot és az időjárást, kezdve a több ezer mérföldre eső csapadék változásától a hurrikán intenzitásának befolyásolásáig és a levegőminőség befolyásolásáig.
A tanulmányt 2005 júliusában tették közzé online a Journal of Geophysical Research-Atmospheres folyóiratban.
