2023 Szerző: Sophia Otis | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-05-21 01:49
A gleccserektől a karibuig, a folyóktól az utakig a sarkvidéki éghajlatváltozás széles körben kihat az élet szinte minden területére északon. Ezt a következtetést vonják le az Alaska Fairbanks Egyetem kutatói és mások a „Climatic Change” folyóirat 2005. októberi számában megjelenő cikkben.
A tanulmány több tudományágban több tucat tudós több évtizedes kutatásának eredménye - mondta Larry Hinzman, az UAF Víz- és Környezetkutató Központjának kutatóprofesszora és a tanulmány vezető szerzője. Ez az egyik első a maga nemében, amely átfogó vizsgálatot mutat be az Északi-sarkvidéken belüli változó éghajlatnak tulajdonítható hatások széles skálájáról, és megmutatja, hogy a felmelegedés lépcsőzetes hatást gyakorol a szárazföldre, a növényzetre, az állatokra, az időjárásra és az emberi rendszerekre.
„Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy az egyik összetevő változásai hogyan hatnak az egész rendszerre” – mondta Hinzman. „Valóban rávilágít arra, hogy nem lehet megnézni az egyes összetevőket; a rendszer egészét kell szemlélned.”
Ezek a hatások nyilvánvalóbbak az Északi-sarkvidéken.
„Olyan közel vagyunk a víz fagypontjához” – mondta Hinzman. „Ha egy rendszert fagyasztottról feloldottra változtat, annak drámai hatásai és drámai következményei vannak.”
Kutatók, köztük egy tucat az UAF-tól, 2002-ben kezdtek el dolgozni a papíron, mondta Hinzman. Elsősorban Alaszkában végzett kutatásokra, valamint Szibériában és Kanadában végzett kutatásokra támaszkodik.
„Tucatnyi és tucatnyi kutatási program volt, amelyek ehhez hozzájárultak” – mondta.
A projektet a National Science Foundation Arctic System Science programja finanszírozta. Hinzman elmondta, hogy az alapítvány az elmúlt években ösztönözte az ilyen együttműködési projekteket, hogy a kutatás segítségével átfogóbb képet alkossanak.
„Az NSF arra törekszik, hogy a legtöbb értéket hozza ki kutatási befektetéseiből” – mondta: „Igyekeznek a lehető legpontosabban megérteni az Északi-sarkot és annak a megváltozott éghajlatra adott válaszát.”
Az ilyen filozófia természetes módon illeszkedik az UAF-hoz, mondta Hinzman, ahol a kutatók egyébként is általában együttműködnek. Az Északi-sarkvidék pedig ideális az ilyen átfogó vizsgálatokhoz elszigeteltsége, ritka emberi populációja és háborítatlan természete miatt.
„Valamivel könnyebb megvizsgálni, hogy a természeti erők hogyan hatnak erre a rendszerre, mert a hatások olyan drámaiak” – mondta. Hinzman szerint az ehhez hasonló lapok segíthetnek a döntéshozóknak és a közvéleménynek megérteni, mit jelent a klímaváltozás gyakorlati értelemben.
„Remélem, hogy ez értékes és érdekes a lakosság számára” – mondta. „Azt akarjuk, hogy az itt élők jobban megértsék az általunk megfigyelt változásokat, amelyek segíthetik a társadalmat felkészülni a várható változásokra.”
