Perklorát a tejben megvizsgálva

Perklorát a tejben megvizsgálva
Perklorát a tejben megvizsgálva
Anonim

A tejelő tehén bendője biológiai szűrőként működhet, lebontva a takarmányban található perklorát nagy részét – derül ki az Agricultural Research Service (ARS) tanulmányából, amelyet ezen a héten tettek közzé a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban.

A kutatást Anthony V. Capuco állatfiziológus és az ARS Szarvasmarha Funkcionális Genomikai Laboratóriumának tudóscsoportja, valamint Clifford Rice vegyész és az ARS Environmental Quality Laboratory csapata végezte. Mindkét laboratórium az ARS Henry A. Wallace Beltsville (Md.) Agricultural Research Center része. A tudósok azt találták, hogy a tehenekkel táplált perklorát 83 százaléka metabolizálódik a bendőben.

A közvélemény aggodalma a perklorát, egy iparilag használt oxidálószer, valamint egy természetben előforduló vegyület miatt az elmúlt években megnőtt, különösen miután nagyon alacsony perklorátszintet találtak a tejben.

Capuco és munkatársai azt találták, hogy bár a perklorát szintje a különböző szintű perkloráttal etetett tehenek tejében a fogyasztás növekedésével némileg emelkedett, a szint nem emelkedett egyenes arányban a fogyasztással. Hasonló tendenciákat figyeltek meg a vizelet, a széklet és a vér esetében.

Korábbi munkák kimutatták, hogy a perklorát nem halmozódott fel a tehenek szöveteiben, és a kutatók nem találtak káros egészségügyi hatásokat a teheneknél, még a vizsgálat során a legmagasabb perklorát-etetésnél sem - 40 mg/nap. Nem találtak változást a tehenek vérének kémiájában, a vérkülönbségben, a tőgygyulladás előfordulási gyakoriságában, a testhőmérsékletben vagy a pajzsmirigyhormon-koncentrációban, sem az egészséget érintő közvetett mérésekben, mint például a takarmányfelvétel és a tejtermelés.

Ez a tanulmány segít felmérni a tejperklorát szintjére gyakorolt környezeti hatásokat, és kontextust biztosít az emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatás felméréséhez.

Az ARS az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának vezető belső tudományos kutatási ügynöksége.

Népszerű téma

Érdekes cikkek
Spanyolországban a kihalás veszélyében lévő két barnamedve-populációt elszigetelték az elmúlt 50 évben
Olvass tovább

Spanyolországban a kihalás veszélyében lévő két barnamedve-populációt elszigetelték az elmúlt 50 évben

A medvék helyzete az Ibériai-félszigeten kritikus. Az Oviedo Egyetem (UO) és a Tudományos Kutatások Felsőbb Tanácsa (SCSR) kutatói genetikai azonosítást végeztek a kantábriai hegységből származó barnamedvék (Ursus arctos) székletének és szőrének elemzése alapján, amelyet 2004 és 2006 között gyűjtöttek össze.

Az amerikaiak 60 százaléka olyan területeken él, ahol a levegő elég piszkos ahhoz, hogy életeket veszélyeztessen
Olvass tovább

Az amerikaiak 60 százaléka olyan területeken él, ahol a levegő elég piszkos ahhoz, hogy életeket veszélyeztessen

Az Amerikai Tüdőszövetség 10. éves, április 29-én közzétett jelentése szerint az amerikaiak tízből hat – 186,1 millió ember – olyan területeken él, ahol a levegőszennyezés szintje életeket veszélyeztet. A Levegő állapota 2009 elismeri, hogy az ország számos területén jelentős előrelépés történt a légszennyezés elleni küzdelemben, de szinte minden nagyobb várost még mindig légszennyezettség terhel.

A dinamit a dinoszaurusz-kövületek új rétegét tárta fel
Olvass tovább

A dinamit a dinoszaurusz-kövületek új rétegét tárta fel

Mit csinálsz, ha van egy fosszilis kőbányája, amely Észak-Amerikában a legfontosabb és legritkább dinoszaurusz-kövületeket hozta, de a kövületeket hordozó kőzetréteg 70 fokban meg van dőlve, és annyi szikla, amelyet már a légkalapácsok sem tudnak eljuttatni a kövületekhez?