Kaliforniai Oak Woodlands új fenyegetéssel néz szembe: klímaváltozás

Kaliforniai Oak Woodlands új fenyegetéssel néz szembe: klímaváltozás
Kaliforniai Oak Woodlands új fenyegetéssel néz szembe: klímaváltozás
Anonim

SANTA CRUZ, Kalifornia – Kalifornia ikonikus tölgyesei sok támadást szenvedtek el az évek során – kivágták őket üzemanyagért, kivágták őket szőlőültetvények és házépítések miatt, csemetéik pedig intenzív legeltetési nyomásnak és az invazív fűvel szembeni versenynek néznek ki. A jövő azonban új fenyegetést – az éghajlatváltozást – fog hozni, amely drasztikusan csökkentheti a tölgyek növekedési területét.

A Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem kutatói alaposan megvizsgálták az éghajlatváltozás hatásait két jól ismert kaliforniai tölgyfajra – a kék tölgyre és a völgytölgyre. Eredményeiket ezen a héten online teszik közzé a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban, és a folyóirat november 8-i számában jelennek meg.

A kutatók azt találták, hogy az állam azon területei, ahol az éghajlat alkalmas e fajok növekedésére, észak felé tolódnak el, és a globális felmelegedés következtében jelenlegi méretük közel felére csökkenhetnek.

"Az olyan fajok, mint például a tölgyek, amelyekről úgy gondoljuk, hogy Kaliforniában előfordulnak, és amelyek a táj jól felismerhető részét képezik, érzékenyek az éghajlatváltozásra. Nemcsak a ritka és veszélyeztetett fajokat érinti" - mondta Lara. Kueppers, az UCSC posztdoktori kutatója és a tanulmány első szerzője.

A kutatók kifinomult éghajlati modellek segítségével előrevetítették, milyen lehet Kalifornia éghajlata a 21. század utolsó évtizedében, feltételezve, hogy az üvegházhatást okozó gázok folyamatos kibocsátására a „szokásos üzletmenet” forgatókönyvet alkalmaz. Ezen előrejelzések alapján megjósolták a kék tölgy és a völgytölgy lehetséges tartományait az új éghajlati viszonyok között, és összehasonlították azt a jelenlegi viszonyok között fennálló tartományukkal.

Más kutatók globális éghajlati modelleket használtak annak tanulmányozására, hogy a különböző fajok előfordulási helyein előforduló földrajzi területek miként változnak az éghajlatváltozás következtében. A globális éghajlati modellek azonban még nagy teljesítményű szuperszámítógépek esetén is korlátozottak abban, hogy regionális szinten milyen részletességgel tudnak szolgálni. Az UCSC kutatói úgy gondolták, hogy ez egy különös probléma Kaliforniában, bonyolult földrajzi adottságaival és változatos ökoszisztémáival. Tehát a globális éghajlati modellen kívül egy regionális klímamodellt is alkalmaztak Kaliforniában, amely elegendő részletet biztosít a főbb hegyláncok és völgyek megkülönböztetéséhez.

Amint az várható volt, a globális és regionális klímamodellek eltérő eredményeket adtak, a regionális modell lényegesen kisebb potenciáltartományokat jelez a jövőben a két tölgyfaj esetében. A különbség fő oka az, hogy a regionális modell erősebb és gyorsabb felmelegedést mutat magasabban, míg a globális modell nagy területeken átlagos eredményeket ad, amelyek elmossák a különbséget a hegyek és völgyek között Kalifornián belül.

A regionális modell olyan éghajlati forgatókönyvet eredményez, amelyben a kék tölgy jövőbeli tartománya jelenlegi tartományának 59 százalékára, a völgytölgy esetében pedig a jelenlegi tartomány 54 százalékára csökken. Mindkét faj potenciális élőhelye észak felé tolódik el, ami azt jelenti, hogy ezek a fajok nincsenek jelen a terület nagy részén, ahol az éghajlati viszonyok a jövőben megfelelőek lesznek számukra.

"A megfelelő élőhely elveszett az állam déli részében, és az új potenciális élőhelyek körülbelül egyharmada olyan területeken található, ahol jelenleg nem nő a kék tölgy. A legtöbb ökológus nem fogadná el, ha azt feltételezné, hogy a tölgyek képes eljutni ezekre az új területekre” – mondta Kueppers.

Lisa Sloan, a Földtudományok professzora és a lap társszerzője szerint a tölgyek és más fajok elterjedési területeinek eltolódása kihívást jelent a védelmi tervezésben.

„Állami parkjaink és más védett területeink nem úgy vannak kialakítva, hogy az éghajlatváltozással együtt mozogjanak” – mondta Sloan, aki az UCSC Klímaváltozási és Hatásai Laboratóriumát irányítja, ahol az éghajlati modell számításait végezték.

A PNAS-dokumentum többi társszerzője Mark Snyder posztdoktori kutató; Zavaleta Erika környezettudományi adjunktus; és Brian Fulfrost, az UCSC Földrajzi Információs Rendszerek Laboratóriumának koordinátora.

A kék tölgy és a völgytölgy a természetben nem fordul elő Kalifornián kívül. A kék tölgy a Coast Ranges és a nyugati Sierra Nevada lábánál található, míg a völgytölgy mélyebb talajokon nő a folyók és patakok mentén, különösen a Közép-völgyben. Mindkét faj érzékeny a hőmérsékletre és a csapadékra. Az éghajlatváltozási forgatókönyv szerint a potenciális tartományukban bekövetkezett változások elsősorban a növekvő hőmérsékletnek és a tenyészidőszakban csökkenő csapadéknak tulajdoníthatók, mondta Kueppers.

"Ha ez a forgatókönyv az, amire számíthatunk az éghajlatváltozással kapcsolatban, akkor ezeknek a tölgyeseknek meglehetősen drámai módon kell alkalmazkodniuk az új körülményekhez, vagy viszonylag rövid időn belül jelentős távolságokat kell megtenniük" - mondta Kueppers.

A tanulmány rávilágít az éghajlatváltozás regionális szintű tanulmányozásának fontosságára, mivel annak hatásai régiónként eltérőek lesznek – tette hozzá Sloan.

"Az intenzívebb hurrikánok az Öböl partvidékén, míg az olvadó tengeri jég fontos az Északi-sarkvidéken" - mondta. "Kaliforniában az éghajlatváltozás legerősebb hatásai a hegyekben vannak, ami aggodalmat kelt a vízellátásunk és a természetes ökoszisztémák miatt, amelyek oly sok látogatót vonzanak."

Népszerű téma

Érdekes cikkek
Spanyolországban a kihalás veszélyében lévő két barnamedve-populációt elszigetelték az elmúlt 50 évben
Olvass tovább

Spanyolországban a kihalás veszélyében lévő két barnamedve-populációt elszigetelték az elmúlt 50 évben

A medvék helyzete az Ibériai-félszigeten kritikus. Az Oviedo Egyetem (UO) és a Tudományos Kutatások Felsőbb Tanácsa (SCSR) kutatói genetikai azonosítást végeztek a kantábriai hegységből származó barnamedvék (Ursus arctos) székletének és szőrének elemzése alapján, amelyet 2004 és 2006 között gyűjtöttek össze.

Az amerikaiak 60 százaléka olyan területeken él, ahol a levegő elég piszkos ahhoz, hogy életeket veszélyeztessen
Olvass tovább

Az amerikaiak 60 százaléka olyan területeken él, ahol a levegő elég piszkos ahhoz, hogy életeket veszélyeztessen

Az Amerikai Tüdőszövetség 10. éves, április 29-én közzétett jelentése szerint az amerikaiak tízből hat – 186,1 millió ember – olyan területeken él, ahol a levegőszennyezés szintje életeket veszélyeztet. A Levegő állapota 2009 elismeri, hogy az ország számos területén jelentős előrelépés történt a légszennyezés elleni küzdelemben, de szinte minden nagyobb várost még mindig légszennyezettség terhel.

A dinamit a dinoszaurusz-kövületek új rétegét tárta fel
Olvass tovább

A dinamit a dinoszaurusz-kövületek új rétegét tárta fel

Mit csinálsz, ha van egy fosszilis kőbányája, amely Észak-Amerikában a legfontosabb és legritkább dinoszaurusz-kövületeket hozta, de a kövületeket hordozó kőzetréteg 70 fokban meg van dőlve, és annyi szikla, amelyet már a légkalapácsok sem tudnak eljuttatni a kövületekhez?