2023 Szerző: Sophia Otis | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-05-21 01:49
Az Albertai Egyetem fizikusa, aki segített megoldani azt az ősi rejtélyt, hogy mi tartja a felszínen a Föld legmagasabb fennsíkját, újabb darabokkal egészítette ki a tibeti kirakós játékot. Dr. Martyn Unsworth új kutatásokat tárt fel a tibeti fennsíkról – egy hatalmas régióról, amely évek óta kínozza a tudósokat, akik azt vizsgálják, hogyan emelkedett ilyen magasra a terület.
Néhány évvel ezelőtt Unsworth és egy kínai és egyesült államokbeli tudóscsoport alacsony frekvenciájú rádióhullámok segítségével észlelte, hogy a fennsík középső kérge olyan, mint egy "nagy vízágy". A fennsíkot alátámasztó forró, olvadt kőzetek kevésbé sűrűek, mint a hideg kőzetek, ami azt jelenti, hogy lassan emelkednek felfelé, hasonlóan a hőlégballon működéséhez. A felfedezés magyarázatot ad arra, hogyan emelkedhetett fel egész Tibet évmilliók alatt.
A „világ tetejének” vagy „az istenek vályogjának” nevezett fennsíkon nemcsak a Mount Everest található, hanem a világ szinte teljes 4000 méternél magasabb területe. A terület akkor alakult ki, amikor India mintegy 50 millió évvel ezelőtt benyomult Ázsiába, és a lemeztektonika egyik bemutatója. Bár sok elméletet javasoltak a fennsík szokatlan vastagságának magyarázatára – kérge kétszerese a világon átlagosan 30-35 kilométeres vastagságnak –, kevés konkrét bizonyítékot kínáltak fel. Tibet az 1980-as évekig zárva volt a külföldi hozzáférés előtt, amikor is a francia tudósok először működtek együtt kínai tudósokkal a fennsík felderítésében. Azóta Unsworth és nemzetközi kutatócsoportja számos jelentős megállapítást tett, és a közelmúltban tárgy alt az Indiában gyűjtött adatokhoz való hozzáférésről.
Ezek a legújabb eredmények lehetővé tették Unsworth-nek és kutatócsoportjának, hogy számszerűsítsék, mekkora áramlás vagy viszkozitás megy végbe."Ezek a modellek azért fontosak, mert olyan megfigyeléseket adnak, amelyek korlátozzák számos elméletet arról, hogy mi történik a hegyek kialakulásakor" - mondta Unsworth. "Ennek a földtudomány számos területén van jelentősége, mivel a múltban minden kontinens kontinens-kontinens ütközések sorozatából jött létre."
Kanadában például nem tudjuk könnyen tanulmányozni a távoli hágóban bekövetkezett ütközéseket, mondja Unsworth, de megnézhetjük ezeket a geológiai folyamatokat, ahol ma aktívak. Tavaly nyáron Unsworth hasonló projektbe kezdett Kelet-Törökországban, ahol két lemez ütközik. Ez az ütközési zóna korábbi stádiumban van, mint Tibet, és bizonyos támpontokat adhat az időbeli evolúcióról, mondja.
