A modern emberek Dél-Ázsiába érkezése az őslakos népesség pusztulásához vezethet

A modern emberek Dél-Ázsiába érkezése az őslakos népesség pusztulásához vezethet
A modern emberek Dél-Ázsiába érkezése az őslakos népesség pusztulásához vezethet
Anonim

Az emberi evolúciós tanulmányok egyik jelentős új fejleményében a Cambridge-i Egyetem kutatói azzal érvelnek, hogy a modern ember Afrikából Dél-Ázsiába való szétszóródása akár 70 000 évvel ezelőtt is megtörténhetett. "Paleoantropológiai projekteket kell elindítani Dél-Ázsiában, ha reméljük, hogy dokumentálni tudjuk fajunk terjedését, és meg akarjuk magyarázni, hogyan váltunk viselkedésileg modernekké" - írja Michael Petraglia, a Current Anthropology hamarosan megjelenő cikkének szerzője.

A modern ember dél-ázsiai terjeszkedése úgy tűnik, egy összetett – időnként végzetes – történet része. Miután a modern emberek (Homo sapiens) megérkeztek olyan régiókba, mint India, a kutatók azzal érvelnek, hogy találkoztak volna őshonos archaikus emberszabásúakkal (például Homo heidelbergensis). "Noha az archaikus populációk pusztulásának pontos magyarázata még nem egyértelmű, teljesen világos, hogy a kihalás felé sodorták őket, valószínűleg a modern emberrel való hosszú távú verseny miatt" - mondta Petraglia.

Azonban Petraglia és végzős diákja, Hannah James 50 000 évvel ezelőtt nem találták a modern emberi viselkedésben bekövetkezett hirtelen "forradalom" jelét. Ezt az ötletet néhány Afrikában és Európában dolgozó kutató szorgalmazza. Ehelyett James ezt mondta: "A Dél-Ázsiából származó régészeti bizonyítékok a viselkedési reakciók sokféleségét jelzik, amelyekben néha, de nem mindig, kifejezetten szimbolikus műtermékek keletkeztek."

Petraglia, Michael; James, Hannah. "A modern emberi eredet és a viselkedés evolúciója Dél-Ázsia későbbi pleisztocén feljegyzésében." Current Anthropology 46:5.

Népszerű téma

Érdekes cikkek
Spanyolországban a kihalás veszélyében lévő két barnamedve-populációt elszigetelték az elmúlt 50 évben
Olvass tovább

Spanyolországban a kihalás veszélyében lévő két barnamedve-populációt elszigetelték az elmúlt 50 évben

A medvék helyzete az Ibériai-félszigeten kritikus. Az Oviedo Egyetem (UO) és a Tudományos Kutatások Felsőbb Tanácsa (SCSR) kutatói genetikai azonosítást végeztek a kantábriai hegységből származó barnamedvék (Ursus arctos) székletének és szőrének elemzése alapján, amelyet 2004 és 2006 között gyűjtöttek össze.

Az amerikaiak 60 százaléka olyan területeken él, ahol a levegő elég piszkos ahhoz, hogy életeket veszélyeztessen
Olvass tovább

Az amerikaiak 60 százaléka olyan területeken él, ahol a levegő elég piszkos ahhoz, hogy életeket veszélyeztessen

Az Amerikai Tüdőszövetség 10. éves, április 29-én közzétett jelentése szerint az amerikaiak tízből hat – 186,1 millió ember – olyan területeken él, ahol a levegőszennyezés szintje életeket veszélyeztet. A Levegő állapota 2009 elismeri, hogy az ország számos területén jelentős előrelépés történt a légszennyezés elleni küzdelemben, de szinte minden nagyobb várost még mindig légszennyezettség terhel.

A dinamit a dinoszaurusz-kövületek új rétegét tárta fel
Olvass tovább

A dinamit a dinoszaurusz-kövületek új rétegét tárta fel

Mit csinálsz, ha van egy fosszilis kőbányája, amely Észak-Amerikában a legfontosabb és legritkább dinoszaurusz-kövületeket hozta, de a kövületeket hordozó kőzetréteg 70 fokban meg van dőlve, és annyi szikla, amelyet már a légkalapácsok sem tudnak eljuttatni a kövületekhez?