Az esőerdők megőrzése megéri az árát, az Albertai Egyetem kiállításai

Az esőerdők megőrzése megéri az árát, az Albertai Egyetem kiállításai
Az esőerdők megőrzése megéri az árát, az Albertai Egyetem kiállításai
Anonim

Egy esőerdő-rezervátum védelmének gazdasági előnyei meghaladják a megőrzés költségeit – állítja az Albertai Egyetem kutatása – ez az első a maga nemében, amely költség-haszon elemzést végzett a fajok sokféleségének megőrzéséről.

"A hagyományos erkölcsi és esztétikai érvek elhangzottak arról, hogy miért kell megőriznünk a biológiai sokféleséget az esőerdőkben, de keveset tettek annak megvizsgálása érdekében, hogy ennek pusztán gazdasági értelme van-e" - mondta Dr. Robin Naidoo. aki a biológia tudományok és a vidéki gazdaság területén doktorált az U of A-n."Néhány jó bizonyítékot szolgáltatunk szigorú gazdasági oldalról, hogy igen, igen."

A Naidoo, amely jelenleg a World Wildlife Fund tagja, és Dr. Wiktor Adamowicz, az U of A Vidékgazdasági Minisztériumának munkatársa megvizsgálta a madarak biológiai sokféleségének költségeit és előnyeit a dél-ugandai Mabira erdőrezervátumban. Azt akarták látni, hogy gazdaságilag életképes-e megvédeni ezt az erdőt egy olyan területen, ahol egy elszegényedett közösség erősen függ a régió erőforrásaitól. Az erdőre nehezedő nyomás erős – a fa kitermelése, a széntermelés, a tüzelőfa begyűjtése és a mezőgazdasági fejlesztés versenyez az esőerdők védelmével.

1996 óta ökoturisztikai központot hoztak létre az erdőben, és egyre több nemzetközi turista keresi fel a rezervátumot. Naidoo és Adamowicz úgy találta, hogy minél több madárfajt lehet látni, annál több turista hajlandó fizetni. A belépődíjak emelésével pedig a rezervátum az erdő madarainak 90 százalékát – vagyis 131 faját – megőrizhetné.

"Ez azon kevés tanulmányok egyike, ahol az emberek kézzelfogható számokat tettek fel arra vonatkozóan, hogy mennyit ér az esőerdők biológiai sokfélesége" - mondta Naidoo, hozzátéve, hogy az előnyöket a helyi lakosságnak kell szétosztani, akik viselik a megőrzés költségeit. "És bár ez egy ugandai erdőről szól, ennek nemzetközi vonatkozásai is vannak."

A kutatócsoport azt is megtudta, hogy a jelenlegi földértékek alapján gazdaságilag nem lenne indokolt a mezőgazdasági területek visszaállítása erdővé. Más szóval, sokkal olcsóbb most megőrizni ezeket a trópusi erdőket, mint a jövőben helyreállítani az elrontott ökoszisztémákat.

"Sok példa volt már arra, hogy az esőerdőkkel összefüggésbe hozható dollárszámok, de ez konkrétan azt vizsgálta, hogy gazdaságilag megéri-e megőrizni a sokféleséget, vagy jobb lenne, ha magántulajdonban adnák el a földet" - mondta Adamowicz. „A költség-haszon elemzéssel ez a tanulmány éppen lezárta a hurkot."

A kutatás a Proceedings of the National Academy of Sciences aktuális számában jelenik meg.

Népszerű téma

Érdekes cikkek
A nem mérgező ázsiai kígyók védekező mérget „kölcsönöznek” mérgező varangyoktól
Olvass tovább

A nem mérgező ázsiai kígyók védekező mérget „kölcsönöznek” mérgező varangyoktól

A legtöbb kígyó mérgező harapással születik, amelyet védekezésre használ. De mit tehetnek a nem mérgező kígyók a ragadozók elűzésére? Mi lenne, ha egy adag mérget kölcsönöznének azzal, hogy mérgező varangyokat esznek, majd újrahasznosítják a méreganyagokat?

A NASA megvizsgálja a világ apró szennyezőanyagainak forrásait
Olvass tovább

A NASA megvizsgálja a világ apró szennyezőanyagainak forrásait

A szennyezőanyag-források azonosítása fontos része a levegőminőség javításáért és az éghajlatra gyakorolt hatásának megértéséért folyó küzdelemnek. A NASA adatait használó tudósok a közelmúltban nyomon követték az aeroszolok – a levegőben szuszpendált apró részecskék – útját és eloszlását, hogy összekapcsolják származási régiójukat és forrástípusukat a légkör felmelegedésére vagy hűtésére való hajlamukkal.

Hatalmas település tárult fel a Stonehenge komplexumban
Olvass tovább

Hatalmas település tárult fel a Stonehenge komplexumban

A National Geographic által támogatott ásatások Durrington Walls-ban, a Stonehenge Világörökség része, egy hatalmas ókori települést tártak fel, amely egykor több száz embernek adott otthont. A régészek úgy vélik, hogy a házakat a közeli Stonehenge, az angliai Salisbury-síkság legendás emlékműve építői építették és fogl alták el.