A laterális gondolkodás elkészíti a génátvitel első térképét

A laterális gondolkodás elkészíti a génátvitel első térképét
A laterális gondolkodás elkészíti a génátvitel első térképét
Anonim

A Queenslandi Egyetem gének evolúcióját feltérképező tanulmánya rávilágított a géntranszfer szerepére a bakteriális betegségekben.

A Proceedings of the National Academy of Sciences USA-ban nemrég megjelent tanulmányt az UQ's Institute for Molecular Bioscience három tudósa végezte.

Dr. Robert Beiko, Mark Ragan professzor és Timothy Harlow 144 baktériumfaj genomját vizsgálták meg, hogy feltérképezzék, hogyan oszlanak meg a gének a baktériumok között.

A tanulmány rávilágít az oldalirányú genetikai transzferre – egy olyan folyamatra, amelyben a gének olyan szervezetek között kerülnek átadásra, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz.

A térkép nyomon követi az oldalsó géntranszfer útvonalait, a géneket adományozó baktériumoktól az azokat befogadókig.

Eredményeik egyértelműen azt mutatják, hogy az élőlények oldalirányú transzferrel történő genetikai módosítása széles körben elterjedt természeti jelenség, és még távoli rokon szervezetek között is előfordulhat, bár különösen a hasonló környezetben élők között.

Az a felfedezés, hogy az oldalirányú átvitel olyan széles körben elterjedt, megmutatja, hogy a betegséget okozó baktériumok hogyan válhatnak gyorsan rezisztenssé a kezeléssel szemben: egy olyan baktérium, amelynek génjei gyógyszerrezisztenciát biztosítanak, oldalirányú átvitel révén gyorsan átterjedhetnek más baktériumokra is, ahelyett, hogy egyszerűen saját utódaikra.

A genetika tudományának kezdeteitől fogva azt feltételezték, hogy a gének átvitele csak függőleges lehet, azaz a szülőktől az utódokig.

De a közelmúltban a tudósok tudomást szereztek az oldalirányú genetikai transzferről, amely baktériumokban olyan módszereken keresztül megy végbe, mint a bakteriális vírusok és a sejtek közötti közvetlen érintkezés.

„Az oldalsó genetikai átvitel ötlete már néhány éve létezik, de ami hiányzott, az egy jó, kemény és szigorú áttekintés” – mondta Ragan professzor.

„A korábbi vizsgálatok vagy kis léptékűek voltak, vagy statisztikai hivatkozási módszereket alkalmaztak.”

A tanulmányról úgy gondolják, hogy ez a legnagyobb biológiailag ihletett számítás, amelyet Ausztráliában végeztek, több mint 500 000 órányi számítástechnikával.

A tudósok az Australian Partnership in Advanced Computing nevű szervezet nemzeti szuperszámítógép-létesítményét használták.

Népszerű téma

Érdekes cikkek
A nem mérgező ázsiai kígyók védekező mérget „kölcsönöznek” mérgező varangyoktól
Olvass tovább

A nem mérgező ázsiai kígyók védekező mérget „kölcsönöznek” mérgező varangyoktól

A legtöbb kígyó mérgező harapással születik, amelyet védekezésre használ. De mit tehetnek a nem mérgező kígyók a ragadozók elűzésére? Mi lenne, ha egy adag mérget kölcsönöznének azzal, hogy mérgező varangyokat esznek, majd újrahasznosítják a méreganyagokat?

A NASA megvizsgálja a világ apró szennyezőanyagainak forrásait
Olvass tovább

A NASA megvizsgálja a világ apró szennyezőanyagainak forrásait

A szennyezőanyag-források azonosítása fontos része a levegőminőség javításáért és az éghajlatra gyakorolt hatásának megértéséért folyó küzdelemnek. A NASA adatait használó tudósok a közelmúltban nyomon követték az aeroszolok – a levegőben szuszpendált apró részecskék – útját és eloszlását, hogy összekapcsolják származási régiójukat és forrástípusukat a légkör felmelegedésére vagy hűtésére való hajlamukkal.

Hatalmas település tárult fel a Stonehenge komplexumban
Olvass tovább

Hatalmas település tárult fel a Stonehenge komplexumban

A National Geographic által támogatott ásatások Durrington Walls-ban, a Stonehenge Világörökség része, egy hatalmas ókori települést tártak fel, amely egykor több száz embernek adott otthont. A régészek úgy vélik, hogy a házakat a közeli Stonehenge, az angliai Salisbury-síkság legendás emlékműve építői építették és fogl alták el.