2023 Szerző: Sophia Otis | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-05-29 11:09
A korai európai gazdálkodók csontvázából kinyert ősi DNS első részletes elemzése szerint azok a gazdálkodók, akik körülbelül 7500 évvel ezelőtt behozták a mezőgazdaságot Közép-Európába, nem járultak hozzá jelentős mértékben a modern európaiak genetikai felépítéséhez.
A modern európaiak eredetéről folytatott szenvedélyes vita hosszú múltra tekint vissza, és ez a munka megerősíti azt az érvet, hogy a közép-európai származású emberek nagyrészt a "régi kőkorszak" leszármazottai, az Európába érkezett paleolit vadász-gyűjtögetők. 40 000 évvel ezelőtt, nem pedig az első földművesek, akik több tízezer évvel később, a neolitikumban érkeztek.
Ez a tanulmány a Science folyóirat 2005. november 11-i számában jelenik meg, amelyet az AAAS, a nonprofit tudományos társaság adott ki.
Németországból, az Egyesült Királyságból és Észtországból származó kutatók 24 korai gazdálkodó csontvázának mitokondriumából vonták ki és elemezték a DNS-t 16 németországi, ausztriai és magyarországi helyszínről. A 24 csontváz közül hat olyan genetikai jeleket tartalmaz, amelyek rendkívül ritkák a modern európai populációkban. E felfedezés alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a korai gazdálkodók nem hagytak sok genetikai nyomot a modern európai populációkban.
"Ez meglepetés volt. Arra számítottam, hogy a mitokondriális DNS eloszlása ezeknél a korai gazdálkodóknál jobban hasonlít a mai európai eloszláshoz" - mondta Joachim Burger, a tudomány szerzője, a mainzi Johannes Gutenberg Universität Mainz munkatársa..
"A tanulmányunk azt sugallja, hogy jó eséllyel a korai gazdálkodók hozzájárulása a nullához közelíthető" - mondta Peter Forster, a Cambridge-i Egyetem kutatója.
A modern európaiak felmenőivel kapcsolatos kérdések megválaszolására a kutatók Közép-Európa korai gazdáitól származó mitokondriális DNS-t tanulmányoztak. Az anyák a mitokondriális DNS-t elsősorban „ahogyan” adják át utódaiknak anélkül, hogy az apától származó mitokondriális DNS-sel keverednének vagy rekombinálnának. A mitokondriális DNS tehát módot ad a kutatóknak arra, hogy az anyai leszármazási vonalak alapján összeállítsák, milyen szoros rokonságban állnak egymással egy faj tagjai, magyarázta Burger.
Az új tanulmányban a kutatók megkísérelték kinyerni a mitokondriális DNS-t 56 ember csontvázából, akik körülbelül 7500 évvel ezelőtt Közép-Európa különböző részein éltek. Ezek az ősemberek mind olyan ismert kultúrákhoz tartoztak, amelyek edényeik díszítéséről azonosíthatók - a Linearbandkeramik (LBK) és az Alföldi Vonaldiszes Kerámia (AVK). E kultúrák jelenléte Közép-Európában jelzi a gazdálkodás kezdetét a régióban. Ezek a gazdálkodási gyakorlatok körülbelül 12 000 évvel ezelőtt a Közel-Kelet "termékeny félholdjáról" származtak.
Az 56 csontváz csontjaiból és fogaiból a kutatók 24 csontváz elemzéséhez elegendő mitokondriális DNS-t vontak ki. A 24 korai gazdálkodó közül hat az "N1a" emberi leszármazáshoz tartozott a kutatók által vizsgált mitokondriális DNS-ükben található genetikai aláírások vagy "haplotípusok" szerint. Ez a hat csontváz Közép-Európa régészeti lelőhelyeiről származik. Kevés modern európai tartozik ehhez az N1a vonalhoz, és akik igen, azok Európa nagy részén elterjedtek.
A másik 18 korai gazdálkodó olyan leszármazáshoz tartozott, amely nem volt hasznos a modern európaiak genetikai eredetének vizsgálatához, mivel a mitokondriális DNS vizsgált régiójából származó genetikai aláírásuk széles körben elterjedt az élő emberekben a szerzők szerint.
A populációgenetikai eszközök és a 35 000 modern DNS-mintát tartalmazó világméretű adatbázis segítségével a kutatók a korai európai gazdálkodók genetikai örökségét vizsgálták annak alapján, hogy a 24 korai európai gazdálkodó közül hat olyan származású, ma már rendkívül ritka Európában és szerte a világon.
A korai gazdálkodók legalább 8 százaléka az N1a vonalhoz tartozott, a kutatók szerint a tartomány 8 és 42 százalék közötti volt.
Még ez a 8 százalékos óvatos becslés is éles ellentétben áll az N1a nemzetséghez tartozó közép-európaiak jelenlegi százalékos arányával – 0,2 százalékkal. Ez az eltérés arra utal, hogy ezek a korai gazdálkodók nem hagytak sok genetikai nyomot a modern közép-európaiakban, állítják a szerzők.
"Érdekes, hogy az emberek potenciálisan kismértékű migrációja Közép-Európába ilyen hatalmas kulturális hatással volt" - mondta Forster.
Kis úttörőcsoportok terjeszthették el a gazdálkodást Európa új területeire, javasolják a szerzők. Amint a gazdálkodás megerősödött, a környező vadászó-gyűjtögetők alkalmazkodhattak volna az új kultúrához, majd túlszárnyalhatták volna az eredeti gazdálkodókat, így N1a frekvenciájukat a mai alacsony szintre hígították. A szerzők szerint számos régészeti kutatás támasztja alá ennek a hipotézisnek a különböző aspektusait.
Alternatív megoldásként egy másik populáció válthatta fel a korai gazdálkodókat Közép-Európában, így az N1a típusok többsége megszűnt, de a szerzők szerint erre a forgatókönyvre kevés a régészeti bizonyíték.
Wolfgang Haak, Barbara Bramanti, Guido Brandt, Marc Tänzer, Kurt Werner "Image" és Joachim Burger a Johannes Gutenberg Universität Mainzban, Mainzban, Németországban; Peter Forster, Shuichi Matsumura és Colin Renfrew a Cambridge-i Egyetemen (Cambridge, Egyesült Királyság); Richard Villems a Tartu Egyetemen, Tartuban, Észtországban; Detlef Gronenborn a Römisch-Germanisches Zentralmuseumban, Mainzban, Németországban. Ezt a tanulmányt a Bundesministerium für Bildung und Forschung (BMBF)támogatta.
