Az agyaganyag „ősméhként” működhetett az első szerves molekulák számára

Az agyaganyag „ősméhként” működhetett az első szerves molekulák számára
Az agyaganyag „ősméhként” működhetett az első szerves molekulák számára
Anonim

Az Arizona Állami Egyetem geokémikusa, Lynda Williams és munkatársai felfedezték, hogy bizonyos agyagásványok az óceán fenekén lévő körülmények között inkubátorként működhettek a Föld első szerves molekulái számára.

Williams kutatása arra utal, hogy az élethez szükséges alapvető anyagok némelyike hogyan keletkezhetett a tenger mélyén. Williams kísérleteinek eredményeit „Organic Molecules Formed in a Primordial Womb” című cikkben tették közzé a Geology novemberi számában.

Williams és csapata a hidrotermális szellőzőnyílásokban található körülményeket utánozta azon vonalak mentén, ahol a tektonikus lemezek az óceán fenekén találkoznak. A szellőzőnyílások a tengerfenéken lévő repedések, amelyek nagyon forró vizet lövellnek ki, akár egy víz alatti vulkán.

Korábbi munkájukból a kutatók tudták, hogy kellően magas hőmérséklet és nyomás mellett a vulkáni kisugárzások metanol kémiai vegyületet termelhetnek. A tudósok nem tudták, hogyan tud túlélni a metanol intenzív, 300-400 C-os hőmérsékletet.

"Amikor ezt először hallottam, azt gondoltam, hogy ez furcsa" - mondta Williams a metanol képződéséről. "A metanolnak le kell bomlani ezen a hőmérsékleten. Megkérdeztem magamtól: "Mi védheti meg?" A válasz a közönséges agyagásványok."

Williams azt feltételezte, hogy a hidrotermikus szellőzőnyílásokat körülvevő expandálható agyag „ősméhként” szolgálhatott a csecsemőmolekulák számára, megvédve őket ásványi rétegeiben. Kidolgozott egy kísérletet, amely azt vizsgálta, hogy a metanol szerves vegyület védett-e az agyagrétegek között.

Williams és csapata az óceán fenekének intenzív hőjét és nyomását szimulálták egy túlnyomásos edényben. Az agyag és a metanol reakcióját hat héten keresztül követtük nyomon. A csapat megállapította, hogy az expandálható agyag nemcsak a metanolt védi, hanem elősegíti a reakciókat is, amelyek még bonyolultabb szerves vegyületeket képeznek. Az agyag és a metanol közötti ásványtani reakció elősegítette az új szerves anyagok előállítását.

A tudósok elmélete szerint az agyagban megvédett különféle szerves molekulák végül egy életbarátabb környezetbe kerülhetnek, ami "szerves leveshez" vezethet. A felfedezést az teszi izgalmassá, hogy a kísérleti körülmények a tudósok legjobb becsléseit tükrözik az élet kezdetekor valószínűleg létező legegyszerűbb körülményekre vonatkozóan, mondta Williams.

"Ez a kutatás azt mutatja, hogy amíg van víz és a megfelelő kémiai összetevők, a közönséges agyagásványok segíthetnek a biomolekulák (az élő szervezetek által használt kémiai komponensek) összetevőinek előállításában" - mondta Williams.

Mivel az ezekben a kísérletekben szimulált reakciók bárhol megtalálhatók, ahol vulkáni tevékenység létezik – tette hozzá Williams –, valószínű, hogy hasonló szerves vegyületek képződhetnek más vulkanikusan aktív bolygókon is, amelyekben víz található. További kísérleteket terveznek annak kiderítésére, hogy milyen kémiai körülményekre lenne szükség az élet építőköveihez.

"Csak elkezdtük vizsgálni az agyagok hatását az élet keletkezésére" - mondta Williams.

Népszerű téma

Érdekes cikkek
Spanyolországban a kihalás veszélyében lévő két barnamedve-populációt elszigetelték az elmúlt 50 évben
Olvass tovább

Spanyolországban a kihalás veszélyében lévő két barnamedve-populációt elszigetelték az elmúlt 50 évben

A medvék helyzete az Ibériai-félszigeten kritikus. Az Oviedo Egyetem (UO) és a Tudományos Kutatások Felsőbb Tanácsa (SCSR) kutatói genetikai azonosítást végeztek a kantábriai hegységből származó barnamedvék (Ursus arctos) székletének és szőrének elemzése alapján, amelyet 2004 és 2006 között gyűjtöttek össze.

Az amerikaiak 60 százaléka olyan területeken él, ahol a levegő elég piszkos ahhoz, hogy életeket veszélyeztessen
Olvass tovább

Az amerikaiak 60 százaléka olyan területeken él, ahol a levegő elég piszkos ahhoz, hogy életeket veszélyeztessen

Az Amerikai Tüdőszövetség 10. éves, április 29-én közzétett jelentése szerint az amerikaiak tízből hat – 186,1 millió ember – olyan területeken él, ahol a levegőszennyezés szintje életeket veszélyeztet. A Levegő állapota 2009 elismeri, hogy az ország számos területén jelentős előrelépés történt a légszennyezés elleni küzdelemben, de szinte minden nagyobb várost még mindig légszennyezettség terhel.

A dinamit a dinoszaurusz-kövületek új rétegét tárta fel
Olvass tovább

A dinamit a dinoszaurusz-kövületek új rétegét tárta fel

Mit csinálsz, ha van egy fosszilis kőbányája, amely Észak-Amerikában a legfontosabb és legritkább dinoszaurusz-kövületeket hozta, de a kövületeket hordozó kőzetréteg 70 fokban meg van dőlve, és annyi szikla, amelyet már a légkalapácsok sem tudnak eljuttatni a kövületekhez?