2023 Szerző: Sophia Otis | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-05-21 01:49
A közelgő jövőben a globális felmelegedés csökkenteni fogja a gleccserek és a tároló hórétegek számát a világ különböző régióiban, ami vízhiányt és egyéb problémákat okoz, amelyek emberek millióit érintik. Erre a következtetésre jutottak a San Diego-i Kaliforniai Egyetem Scripps Oceanográfiai Intézetének és a Washingtoni Egyetem kutatói a Nature folyóirat november 17-i számában megjelent áttekintő cikkükben.
Több forgatókönyv elemzése során a Scripps Intézet munkatársa, Tim Barnett, valamint Jennifer Adam és Dennis Lettenmaier, a Washingtoni Egyetem munkatársa kimutatta, hogy az ember által termelt üvegházhatású gázok és az általuk termelt melegebb éghajlat jelentős hatással lesz a jégre. - és a hótól függő régiókban, és költséges fennakadásokat okoz a vízellátásban és az erőforrás-gazdálkodási rendszerekben.
Valójában a szerzők azzal érvelnek, hogy előrejelzéseik és megfigyeléseik "fontos problémákat vetítenek előre a világ népességének jelentős részének vízkészletével kapcsolatban".
Az elemzés először leírja, hogyan változik a vízkészlet szintje a globális felmelegedés hatására, majd az Egyesült Államok nyugati, európai, kanadai, ázsiai és dél-amerikai régióira gyakorolt hatásokat.
A szerzők szerint az ezeket a változásokat előidéző erők – amelyet "üvegházfizikának" neveznek - azt mutatják, hogy a felmelegedő éghajlaton több víz hullik eső formájában, nem pedig hó formájában, és a tározókat a normálisnál hamarabb tölti meg. Ezenkívül a melegedő éghajlat a hó elolvadását eredményezi az év elején, mint a korábbi évtizedekben, ami megzavarja a hólefolyásokból származó víz hagyományos időzítését. Ezek a változások együttesen azt mondják, hogy télen kevesebb hófelhalmozódást, tavasszal pedig korábbi hó eredetű vízlefolyást jelentenek, ami megkérdőjelezi a meglévő víztározók kapacitását. Barnett szerint vízhiány lép fel azokon a területeken, ahol a víztározó kapacitása nem tudja tartani az eső/hó éves ciklusát.
"Kaliforniában, és különösen a Columbia-medencében nincs elég gátkapacitás a víz szezonális ciklusának megtartásához" - mondta Barnett. "Amikor megváltoztatod a folyók áramlásának szezonális jellegét, akkor a vízlefolyást lényegében a tavaszra helyezed, ahelyett, hogy a nyár folyamán ki tudnád vonni. Az anyatermészet nem fog úgy viselkedni, mint egy víztározó, mint a múltban, és amikor a a víz egyszerre jön ki, nincs elég kapacitás a befogadáshoz."
Kanada esetében a szerzők szerint a tavaszi víz korábbi lefolyása veszélyezteti a kanadai préri mezőgazdasági termelést. Európában a hidrológiai szimulációk azt mutatják, hogy a Rajna vízgyűjtőjének éghajlati felmelegedése csökkentheti az ipari alkalmazásokhoz, a mezőgazdasághoz és a háztartásokhoz szükséges vízellátás csúcsigényét. Ennek eredményeként a hajószállítás, az árvízvédelem, a vízenergia-termelés és a síelésből származó bevétel veszélybe kerülhet.
2001-ben Barnett és más, az Accelerated Climate Prediction Initiative (Accelerated Climate Prediction Initiative) tudósai úgy becsülték, hogy a Sierra Nevadából származó létfontosságú vízkészletek a 21. században 15-30 százalékkal csökkenhetnek a hótakaró lefolyásának változásai következtében..
Az új tanulmány szerzői kiterjesztették ezeket az elképzeléseket azokra a régiókra, amelyek fő száraz évszak vízellátása nagymértékben függ a gleccserekből származó víztől. Az ilyen régiók ellentétben állnak azokkal, amelyek a hótakaróból származó víztől függenek, mint például az Egyesült Államok nyugati része, ahol minden évben feltöltődnek a vízkészletek. Így a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy "még komolyabb problémák is előfordulhatnak" a gleccserektől függő régiókban, "mert miután a gleccserek elolvadtak egy melegebb világban, már nem lesz helyettesíthető az általuk biztosított víz."
Barnett, Adam és Lettenmaier szerint Kína, India és Ázsia más részei a legsebezhetőbb régió, ahol az eltűnő gleccserek hatással lesznek a vízellátásra az elkövetkező évtizedekben, mivel potenciálisan hatalmas lakosságot érinthetnek ebben a régióban. Ennek a régiónak a hegyvidéki területén a jégtömege a harmadik legnagyobb a Földön az Északi-sarkvidék és Grönland és az Antarktisz után.
Dél-Amerikában az Andok-hegységtől nyugatra élő lakosság jelentős része is veszélyben lehet a gleccserekből származó folyóvízkészletek zsugorodása miatt. A szerzők megjegyzik például, hogy Peru gleccsereivel borított területei 25 százalékkal csökkentek az elmúlt három évtizedben, és "a jelenlegi ütemben a gleccserek egy része néhány évtizeden belül eltűnhet, ha nem hamarabb". Itt is arra figyelmeztetnek, hogy a gleccserek olvadása során elveszett fosszilis vizet a belátható jövőben nem pótolják.
Ezeket a forgatókönyveket tovább bonyolítja, hogy meghatározzák az aeroszoloknak nevezett parányi légköri részecskék szerepét. Úgy gondolják, hogy az ilyen részecskék lehűtik a bolygó felszínét, és megváltoztatják a felhőfolyamatokat. A szerzők szerint bár a közönséges aeroszolok, például a feketeszén a világ számos régiójában megtalálhatók, hatásuk valószínűleg nem fordítja vissza vagy semlegesíti az üvegházhatást okozó felmelegedést.
"Az éghajlat felmelegedése biztos a jövőnkben, és ennek az elemzésnek az a lényege, hogy megvizsgáltuk a felmelegedés hatását, és a hosszú távú prognózis egyértelmű és nagyon borzasztó" - mondta Barnett. "Különösen egyértelmű, hogy Ázsia és Dél-Amerika régiói vízellátási válság előtt állnak, mert amint ez a fosszilis víz eltűnik, eltűnik."
A Nature dokumentumban ismertetett kutatás az International Detection and Attribution Group hozzájárulása, amelyet a National Oceanic and Atmospheric Administration és az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma közösen támogat. A bruttó hazai termék adatkészletét a New York-i Palisades-i Columbia Egyetem Nemzetközi Földtudományi Információs Hálózatának Központja dolgozta ki a National Aeronautics and Space Administration finanszírozásával.
