2023 Szerző: Sophia Otis | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-05-21 01:49
Az elmúlt évtizedben a növénynemesítők hagyományos növénynemesítéssel és géntechnológiával próbálták növelni a rizs és más alapvető alapanyagok vitamin- és ásványianyag-tartalmát. De az ételeket soha nem tesztelték annak megállapítására, hogy valóban javítják-e az őket fogyasztó emberek egészségét.
Most, az első olyan tanulmányban, amely során olyan embereket vizsgáltak, akik olyan ételeket fogyasztanak, amelyek a normálnál magasabb mikrotápanyag-koncentrációt fogyasztanak, a kutatók megerősítették, hogy a hagyományos növénynemesítés befolyásolhatja az emberi táplálkozási állapotot. Egy kilenc hónapig tartó, kettős vak vizsgálatban - a kutatási módszerek arany standardja - a biológiailag dúsított, vasban gazdag rizst fogyasztó nők vasstátusza 20 százalékkal magasabb volt, mint a hagyományos rizst fogyasztó nőké.
"Bár ez szerény növekedésnek tűnik, ez azt jelenti, hogy ahelyett, hogy a nők 50 százaléka kapna megfelelő vasat, a hagyományos Fülöp-szigeteki étrend mellett a biodúsított rizst fogyasztó nők 71 százaléka teljesítette a becsült átlagos szükségletet a vasra” – mondta Jere Haas, a Nancy Schlegel Meinig, a Cornell Egyetem anyai és gyermektáplálkozási professzora és a tanulmány vezető szerzője, amely a Journal of Nutrition decemberi számában (135:12. kötet) jelent meg. "A legnagyobb javulás a vas állapotában azoknál a nem vérszegény nőknél volt tapasztalható, akiknél a legalacsonyabb volt a szervezet vastartaléka a vizsgálat kezdetén, valamint azoknál a nőknél, akik a legtöbb rizst fogyasztották, és így a legtöbb vasat is rizsből" - mondta.
"Az eredmények szépsége abban rejlik, hogy a magasabb vastartalmú rizs használata nagy lehetőségeket rejt magában, mint fenntartható megközelítés a fejlődő országokban oly gyakori mikroelem-hiányos problémák csökkentésében."
Haas és munkatársai a Fülöp-szigeteken tesztelték a biológiailag dúsított rizst, ahol 192 katolikus vallásos nővér étrendjét figyelték meg 10 kolostorban.
Az ENSZ szerint a vashiány a leggyakoribb mikroelem-hiány a világon, amely több mint 3,5 milliárd embert sújt, különösen a fejlődő országokban. Gyermek- és serdülőkorban a vashiány rontja a fizikai növekedést, a szellemi fejlődést és a tanulási képességet. Felnőtteknél csökkenti a fizikai munkavégzés képességét. A súlyos vérszegénység növeli a nők szülés közbeni halálának kockázatát.
"A becslések szerint a fejlődő országokban a nők körülbelül 56 százaléka vérszegény, főként vashiány miatt" - mondta Haas. "A Fülöp-szigeteken, ahol ezt a vizsgálatot végezték, a nők 60 százaléka vashiányos lehet." A tanulmányban használt kísérleti rizs négy-ötször több vasat tartalmaz, mint a Fülöp-szigeteken kereskedelmi forgalomban kapható rizs.
A fejlődő országokban sok nő nem engedheti meg magának, vagy nem fér hozzá a kereskedelmileg dúsított élelmiszerekhez, szemben az iparosodott országokban élő nőkkel, akik általában vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsított élelmiszereket fogyasztanak.
A fejlődő országokban az étrendben a vas mennyiségének javítására szolgáló jelenlegi módszerek, mint például az étrend-kiegészítők biztosítása és az élelmiszer-ellátás erősítése, korlátozottak, mondta, vagy nem fenntarthatóak azokban az országokban, ahol szűkösek az erőforrások.
"Ez a tanulmány azt mutatja, hogy az alapvető élelmiszerek, például a rizs, a kukorica, a búza, a bab és a manióka új fajtáinak a táplálkozási tulajdonságok javítása érdekében történő szelektív nemesítése érdeme a mikrotápanyag-hiányok csökkentésében a fejlődő világban" - mondta Haas..
A biológiailag dúsított rizst a Fülöp-szigeteken működő Nemzetközi Rizskutató Intézet (IRRI) fejlesztette ki. Egyik fő támogatója a HarvestPlus, egy nemzetközi, interdiszciplináris kutatási program, amely a Cornell-lel és más egyetemekkel és ügynökségekkel együttműködve csökkenti a mikrotápanyag-alultápláltságot tápanyagdús alapvető élelmiszerek nemesítésével. Az egyik első olyan növény, amelyet e kezdeményezés keretében biológiailag dúsítottak, a rizs, amely mintegy 3 milliárd ember alapvető élelmiszere, sokan közülük a világ legszegényebbjei közé tartoznak.
Most, hogy a kutatók tudják, hogy a biológiailag dúsított rizs valóban javíthatja azoknak az embereknek a tápláltsági állapotát, akik ellenőrzött kísérleti körülmények között fogyasztják, a nyomon követési vizsgálatok nem csak megerősítik ezeket az eredményeket, hanem azt is megvizsgálják, hogy a rizs mennyire jó a lakosság elfogadja, mondta Haas.
A Cornell kutatói ugyan nem vettek részt a biológiailag erősített rizs kifejlesztésében, de aktívan részt vesznek betegség-, szárazság- és kártevőálló, valamint nagyobb hozamú rizsfajták fejlesztésében a géntechnológia révén.
A tanulmány társszerzői közé tartozik John L. Beard és Laura Murray-Kolb, a Pennsylvaniai Állami Egyetemről; Angelina Felix és a néhai Angelita del Mundo, Fülöp-szigeteki Egyetem/Los Banos; és Glenn Gregorio, IRRI. A tanulmányt a Canadian Micronutrient Initiative, az Asian Development Bank, a Danish (DANIDA) Trust Fund és a International Food Policy Research Institute támogatta. Tavaly bemutatták a San Diego-i Kísérleti Biológiai Konferencián, az Amerikai Agronómiai Társaság Seattle-i konferenciáján és a World Rice Research Conference-en Japánban.
