2023 Szerző: Sophia Otis | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-05-21 01:49
A ma közzétett kutatás szerint a világ legnagyobb tömeges kihalását valószínűleg mérgező vulkáni gáz okozta.
A Geology folyóiratban megjelent kutatás létfontosságú nyomokat tár fel a perm időszak végén, 250 millió évvel ezelőtti tömeges kihalásról, amikor a szinapszidákként ismert emlősszerű hüllők kóboroltak a Földön.
Sok tudós korábban azt hitte, hogy egy földet érő aszteroida vagy egy mélytengeri metánkibocsátás okozta a kihalást, ami a hüllő- és kétéltűcsaládok több mint kétharmadát kipusztította.
Az olaszországi Dolomitokból származó kőzetekben talált egyedülálló molekulakészlet elemzése azonban lehetővé tette a tudósoknak, hogy képet alkossanak arról, mi is történt valójában. A molekulák poliszacharidok maradványai, a növényekben és a talajban elterjedt nagy cukoralapú struktúrák, és a kihalás történetét mesélik el.
A molekulák ugyanabból az időből származnak, mint egy nagy vulkánkitörés, amely a valaha volt legnagyobb baz altláva kiömlését okozta hatalmas területeken a mai Szibériában.
A kutatók úgy vélik, hogy a kitörésből származó vulkáni gázok, amelyek lebontották volna a föld ózonrétegét, és savanyították volna a szárazföldet és a tengert, megölték a gyökeres növényzetet. Ez azt jelentette, hogy a talaj már nem maradt vissza, és bemosódott a környező óceánokba.
A kőzetek kémiája feltárja, hogy bár a cukormolekulákat tengeri üledékekben találták meg, azok szárazföldről származnak, alátámasztva azt az elméletet, hogy a hatalmas talajerózió hatására a tengerbe kerültek.
Az óceánok talajanyagai elzárták volna a fényt és felszívták volna az oxigént. A kőzetkémia elemzése azt sugallja, hogy a szárazföldi talajválság után a tengeri ökoszisztéma átadta magát a környezeti változások okozta stressznek, és az óceáni élet megingott, ami egy globális katasztrófát váltott ki.
Dr Mark Sephton, az Imperial College London Földtudományi és Mérnöki Tanszékének munkatársa és a kutatás vezető szerzője elmondta: "A permi kihalás végének oka erősen ellentmondásos volt. Megmutatjuk, hogy a szárazföldi ökoszisztéma volt az első szenvedni. Az esemény kontinenst átfogó jellege arra utal, hogy valami a légkörben okozta. Az egyedülálló kémiai adatok azt mutatják, hogy valami gyors és katasztrofális történt a szárazföldön."
Henk Visscher, az Utrechti Egyetem professzora, aki szintén a kutatócsoport tagja, megjegyezte: „Hasonlóan a Mexikói-öbölben manapság terjedő „halott zónához”, a talajválság világszerte kiterjedt lakhatatlan mélypontot okozhatott. oxigénviszonyok sekély tengeri vizekben. Tehát ami a szárazföldön kezdődött, az a tengerben végződött. Úgy tűnik, nem volt hova bújni ebben a nagy haldoklás idején."
Dr. Sephton úgy véli, hogy manapság is levonható a tanulság a permi kihalás vége által okozott károkból: "A talajromlás egyre súlyosbodó globális probléma az emberi tevékenységnek köszönhetően, és a talajerózió a földterület egyharmadának elvesztését okozta. szántó az elmúlt negyven év során. A Föld földjének 35%-a ma már talajmentes. A perm talajválság vége természetének azonosítása segíthet megértenünk, mi vár ránk az elkövetkező években" – mondta.
A kutatást az Egyesült Királyságból, Hollandiából és az Egyesült Államokból származó tudósok nemzetközi csapata végezte.
