Kínában az erdészet reformon megy keresztül, amelynek célja, hogy az erdőgazdálkodás jogát az egyéni háztartások kapják, ne pedig kollektíven a falvak. Számos tanulmány kimutatta, hogy az erdőgazdálkodás hatékonysága javul, ha az erdőt egyesületek helyett egyéni családok kezelik.
A privatizáció, vagyis az, hogy a tulajdonjogot is át kell-e ruházni a faluról az egyes családokra, ez olyan kérdés, amelyről folyamatosan vitatkoznak a kínai kutatók és politikusok.
A nyugati közgazdászok általában azt állítják, hogy a magántulajdon a természeti erőforrások hatékonyabb hasznosításához vezet. A földprivatizáció ezért vélhetően a környezeti problémákat is megoldja. A privatizáció kínai támogatói egyetértenek ezzel.
Ellenfeleik éppen az ellenkezőjét állítják, hogy a földprivatizációból származó haszon csekély lenne. A privatizáció nem kedvezne a kínai erdőgazdálkodóknak és befektetéseiknek, mivel nagyobb biztonságot élveznek a kollektív tulajdon és az egyéni használati jog alapján.
"Amit maguk a gazdálkodók akarnak és szükségesnek tartanak, azt gyakran figyelmen kívül hagyják a kutatók és a döntéshozók, pedig ez nagyon fontos a reform sikere szempontjából" - mondja Ping Qin.
Ping Qin ezért lehetővé tette Kína egyik legszegényebb tartományának, Guizhou 11 falujának gazdáit, hogy részt vegyenek egy kísérletben, hogy kiderítsék, mit tartanak a legfontosabbnak egy erdészeti szerződésben.
A gazdálkodók értékelik leginkább a jól megalapozott használati jogokat. El akarják kerülni a földszerződésük felmondásának kockázatát, elsőbbségi jogokat szeretnének a szerződés megújításánál, és nem akarnak egy évnél tovább várni a betakarítási kvóta kiutalásával. Ezek a tényezők növelik az erdőgazdálkodásba való beruházási hajlandóságukat. A privatizációt, vagyis azt, hogy egyénileg birtokolják az erdőt, nem tartják fontosnak.
"A tanulmányunkban szereplő gazdálkodók egyelőre nem látnak semmilyen előnyt a privatizációban. Az erdők feletti hatalom decentralizálása azonban fontos, hogy megerősítsék használati jogaikat" - mondja. Ping Qin.
Ping Qin tanulmányozta az erdők kitermelésére vonatkozó kínai szabályozást is, amelynek célja az erdők megőrzése. A betakarítási kvóták hatása bizonytalan, amint azt Ping Qin kutatása is mutatja. A jelenlegi szabályozási politika csökkenti a gazdálkodók beruházási hajlandóságát, ami viszont csökkenti a faanyag növekedését. A jövőbeni végeredmény ezért a teljes erdőterület növekedése helyett csökkenés lehet.
A dolgozat egy másik tanulmányában Ping Qin a férj és a feleség hatalmi viszonyát vizsgálja a vidéki háztartásokban a kockázattal járó közös döntések tekintetében. A férjnek nagyobb befolyása van a közös döntésekre, de a feleség befolyása megnövekszik, ha magasabb jövedelme és több éves iskolai végzettsége van, mint férje, és a kommunista párt tagja. A nők jobb oktatási lehetőségei és a háztartás jövedelméhez való hozzájárulás ezért növelné a nemek közötti egyenlőséget Kínában.
A szakdolgozat a Sida környezetgazdasági kapacitásépítő programjának támogatásával készült.
Szakdolgozat.
