A hagyományos boncoláshoz szükséges idő alatt a tudósok teljesen noninvazív módon teljes 3D-s képet készíthetnek egy állat anatómiájáról.
Dán tudósok számítógépes tomográfiát (CT) és mágneses rezonancia képalkotást (MRI) használtak állatok belső szerveinek, köztük aligátorok, kígyók és tarantulák vizsgálatára.
A képek először nem invazív módon tárták fel, hogy egy kígyó hogyan alkalmazkodik belső szerveihez a nagy étkezésre való felkészülés és az emésztés során, amíg teljesen el nem tűnik.
A tudósok úgy gondolják, hogy az állatok anatómiájáról készült MRI- és CT-képek értékes kiegészítései lehetnek a hagyományos tankönyvvázlatoknak, csökkentve az invazív kutatások és boncolások szükségességét.
Az új kutatás, amelyet a Society for Experimental Biology éves találkozóján mutattak be Prágában, az első alkalom, hogy egy burmai Python teljes emésztési ciklusát modern MRI és CT képalkotó technikákkal vizualizálják.
"A Pythonok arról híresek, hogy képesek több hónapon át böjtölni és nagy mennyiségben fogyasztani" - magyarázta Kasper Hansen, a dán Aarhusi Egyetem munkatársa. A modern szkennelési technikák megmutatták, hogy a belső szervek extrém alkalmazkodása mennyire teszi lehetővé a kígyó számára, hogy alkalmazkodjon ehhez a „lakoma és éhínség” életmódhoz.
Böjtölő burmai pitonokat (Python molurus) egy patkány lenyelése előtt és után 2, 16, 24, 40, 48, 72 és 132 órával vizsgálták. Az egymásutáni képek a patkány testének fokozatos eltűnését mutatták ki, amit a belek általános kitágulása, az epehólyag zsugorodása és a szív térfogatának 25%-os növekedése kísért.
A tudósok úgy vélik, hogy a technika hasznos lehet a szervek azon képességének kimutatására, hogy rendkívüli anatómiai alkalmazkodást, úgynevezett fenotípusos rugalmasságot mutatnak be más fajoknál.
A csapat a számítógépes tomográfia (CT) kombinációját használta, amely alkalmas kemény szövetekre (csontok, fogak, héj stb.), és MRI, amely alkalmasabb lágyszövetekre, a teljes belső szervi struktúrák és érrendszerek megjelenítésére. alanyaik közül.
"A boncolás okozta változások miatt a szokásos illusztrációk kissé szubjektívek és néha félrevezetőek" - magyarázta Kasper Hansen. "Például egy teknőspáncél sűrű csontjának felnyitása után a tüdő összeesik az interthoracalis nyomás változása miatt."
"Ehelyett órákon belül el tudtuk készíteni az állatok lágy- és keményszövet-anatómiájának nagy felbontású 3D digitális modelljeit" - magyarázta Henrik Lauridsen, a kutatócsoport egyik hallgatója.
A technikákkal előállított képek értékes eszközt jelenthetnek az állatok anatómiájának jövőbeni kutatási és oktatási célú tanulmányaiban a tudósok szerint.
A szkennelési folyamat során a kontraszt és a fényintenzitás megfelelő beállításával a tudósok képesek voltak kiemelni bizonyos szerveket, és különböző színekben jeleníteni őket.
Egyes fajok, például teknősök, mocsári angolnák és szakállas sárkányok kontrasztanyagot is kaptak, ami lehetővé tette a tudósok számára, hogy megvizsgálják érrendszerüket (ereiket).
