Növények 2023, Március

A hiéna koponyafejlődésének tanulmányozása új női dominanciaelméletbe helyezte a fogakat
Olvass tovább

A hiéna koponyafejlődésének tanulmányozása új női dominanciaelméletbe helyezte a fogakat

Chow idején nem nevetséges dolog a nőstény hiéna és a kölykei közé kerülni – különösen a hímek számára. A nőstények uralkodnak a foltos hiénák között, így ritkák az emlősök között, és egyedülállóak a húsevők között – mondta Kay Holekamp, a Michigani Állami Egyetem kutatója.

A kutatók segítenek megmenteni a ritka mérges emlősöket a kihalástól
Olvass tovább

A kutatók segítenek megmenteni a ritka mérges emlősöket a kihalástól

A Bath-i Egyetem tudósai a Durrell Wildlife Conservation Trust szervezettel együttműködve egy veszélyeztetett, nagy cickányszerű emlőst tanulmányoznak, amely mérges harapással öli meg áldozatát. Az Egyetem Biológiai és Biokémiai Tanszékének Biodiverzitás Laboratóriumának kutatócsoportja kulcsszerepet játszik majd abban az új projektben, amelynek célja, hogy segítsen megóvni két endemikus szárazföldi emlősfajtát a Dominikai Köztársaságban.

Antarktiszi tengeri biodiverzitási adatok már online
Olvass tovább

Antarktiszi tengeri biodiverzitási adatok már online

A Nemzetközi Poláris Év (IPY) 2009 márciusában kézzelfogható örökséggel zárult, a tengeri biológiai sokféleséggel foglalkozó adatbázisok hálózata formájában, amely a biológiai sokféleséggel kapcsolatos összes adat elszámolóházaként szolgál majd, amelyet a legelső antarktiszi kutatási expedíciók óta gyűjtöttek.

Mágneses nano-"pásztorok" sejteket szerveznek
Olvass tovább

Mágneses nano-"pásztorok" sejteket szerveznek

A mágnesesség ereje megoldhat egy nagy problémát, amellyel a biomérnökök szembesülnek, amikor új szöveteket próbálnak létrehozni – rávenni az emberi sejteket, hogy ne csak struktúrákat alkossanak, hanem serkentik az erek növekedését, hogy táplálják ezt a növekedést.

A rakétakilövéseknél szabályozásra lehet szükség az ózonréteg károsodásának megelőzése érdekében – állítja a tanulmány
Olvass tovább

A rakétakilövéseknél szabályozásra lehet szükség az ózonréteg károsodásának megelőzése érdekében – állítja a tanulmány

A kaliforniai és coloradói kutatók új tanulmánya szerint a rakétakilövések globális piaca szigorúbb szabályozást igényelhet a Föld sztratoszférikus ózonrétegének jelentős károsodásának elkerülése érdekében az elkövetkező évtizedekben. A szabályozatlan rakétaindítások jövőbeni ózonvesztesége végül meg fogja haladni a klór-fluor-szénhidrogének vagy CFC-k miatti ózonveszteséget, amely ösztönözte az ózonréteget lebontó vegyi anyagokat tiltó 1987-es Montreali Jegyzőkönyvet - mon

Az ágyi poloskák ellenőrzése, kezelése kihívást jelent
Olvass tovább

Az ágyi poloskák ellenőrzése, kezelése kihívást jelent

A korábban publikált cikkek áttekintése azt mutatja, hogy kevés bizonyíték támasztja alá az ágyi poloska csípéseinek hatékony kezelését, hogy ezek a rovarok nem terjesztik a betegségeket, és az ágyi poloskák elleni védekezés és felszámolásuk kihívást jelent egy új kutatás szerint.

Potenciális varázsgolyó az MRSA-kezeléshez
Olvass tovább

Potenciális varázsgolyó az MRSA-kezeléshez

A fény hatására aktiválódó antimikrobiális gyógyszert egy peptidhez kapcsolva, amely megkötődik a baktériumokhoz, és meggátolja a toxinok termelését, egy "varázsgolyót" eredményezett, amely rendkívül hatékonyan elpusztította a szuperbaktériumot, a meticillinrezisztens Staphylococcus aureust.

A hangyák megtanulhatnak táplálékot keresni az egyirányú ösvényeken
Olvass tovább

A hangyák megtanulhatnak táplálékot keresni az egyirányú ösvényeken

A hangyaösvények a gyerekeket és a tudósokat egyaránt lenyűgözik. Mivel oly sok hangya utazik mindkét irányban, találkozik és érintkezik egymással, cipelik a terheiket, és azt a benyomást keltik, hogy sürgős és kötelességérzetük van, felteszik a következő kérdést:

Régi rovarokból származó DNS: Nem kell elpusztítani a mintát
Olvass tovább

Régi rovarokból származó DNS: Nem kell elpusztítani a mintát

Az ősi DNS immár a minták elpusztítása nélkül kinyerhető különböző rovarmaradványokból. Nyolc szerzővel, Philip Francis Thomsennel és Eske Willerslevvel, a Koppenhágai Egyetem Természettudományi Múzeumának Ősi Genetikai és Környezetvédelmi Központjától, egy korábban publikált, roncsolásmentes DNS-kivonási módszert használnak (Gilbert et al.

A kétéltűek immunitást fejleszthetnek ki a végzetes gombákkal szemben
Olvass tovább

A kétéltűek immunitást fejleszthetnek ki a végzetes gombákkal szemben

A kétéltűek populációja világszerte csökken, főként a chytridiomycosis gombás betegség terjedése miatt. A kutatók tudják, hogy egyes kétéltű populációk és fajok veleszületetten fogékonyabbak a betegségre, mint mások. A BioScience áprilisi számában ismertetett újabb előzetes bizonyítékok arra is utalnak, hogy az egyes kétéltűek néha rezisztenciát alakíthatnak ki a chytridiomycosis ellen, amelyet a Batrachochytrium dendrobatidis (Bd) gomba okoz.

Az egysejtűek megkülönböztetése semmivel, csak fénnyel
Olvass tovább

Az egysejtűek megkülönböztetése semmivel, csak fénnyel

A Rochesteri Egyetem kutatói egy új optikai technikát fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi egyetlen emberi immunsejtek gyors elemzését, csak fény felhasználásával. Egy ilyen technika elérhetősége azt jelenti, hogy az immunológusok és más sejtkutatók hamarosan megfigyelhetik az egyes sejtek különböző ingerekre adott válaszait, ahelyett, hogy a nagy sejtpopulációk összesített statisztikai adataira hagyatkoznának.

A matematikusok új betekintést nyújtanak a szökőárba
Olvass tovább

A matematikusok új betekintést nyújtanak a szökőárba

A Newcastle Egyetem tudósai kidolgoztak egy új matematikai képletet, amely felhasználható arra, hogy előre jelezze, hol várható a szökőár, és milyen pusztító hatású lesz. A Newcastle Egyetem professzora, Robin Johnson által vezetett kutatást a 2004-es Boxing Day cunami katasztrófa indította el, amely Indonézia, Srí Lanka, India és Thaiföld tengerparti közösségeit pusztította el.

Műholdas hótérképek segítenek a rénszarvaspásztoroknak alkalmazkodni a változó sarkvidékhez
Olvass tovább

Műholdas hótérképek segítenek a rénszarvaspásztoroknak alkalmazkodni a változó sarkvidékhez

A sarkvidéki rénszarvaspásztorok az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kihívásaival néznek szembe, mivel a melegebb sarkvidéki éghajlat megnehezíti a csordák számára a táplálékkeresést és a navigációt. Az alkalmazkodás elősegítése érdekében az ESA által támogatott Polar View kezdeményezés műholdas alapú hótérképeket biztosít számukra.

A NASA Grönlandra repül, hogy kiterjessze a sarktudományt
Olvass tovább

A NASA Grönlandra repül, hogy kiterjessze a sarktudományt

Képzeljen el egy 1000 mérföld hosszú, 400 mérföld széles és 2 mérföld vastag jégdarabot a közepén. Ez a grönlandi jégtakaró. De ez a sziget méretű jégdarab olvad, ezért a NASA kutatói a héten az Északi-sarkra repülnek, hogy többet megtudjanak a változások természetéről.

Az ökológusok megkérdőjelezik az éghajlatváltozás fertőző betegségekre gyakorolt hatásait
Olvass tovább

Az ökológusok megkérdőjelezik az éghajlatváltozás fertőző betegségekre gyakorolt hatásait

A legújabb kutatások azt jósolták, hogy az éghajlatváltozás kiterjesztheti az emberi fertőző betegségek terjedelmét. Egy új áttekintés azonban azzal érvel, hogy az éghajlatváltozás elhanyagolható hatással lehet a kórokozókra, vagy akár csökkentheti elterjedésüket.

Az égésgátlók aggodalma az Egyesült Államok part menti ökoszisztémáiban, NOAA jelentések
Olvass tovább

Az égésgátlók aggodalma az Egyesült Államok part menti ökoszisztémáiban, NOAA jelentések

A NOAA tudósai egy ma kiadott első ilyen jellegű jelentésben kijelentik, hogy a polibrómozott difenil-éterek (PBDE-k), amelyek az 1970-es évek óta általánosan használt vegyi anyagok a kereskedelmi árukban égésgátlóként, megtalálhatók az Egyesült Államok összes partvidékén.

A szén-dioxid-leválasztásnak csillogó jövője van, új eredmények mutatják
Olvass tovább

A szén-dioxid-leválasztásnak csillogó jövője van, új eredmények mutatják

Új kutatások azt mutatják, hogy a szén-dioxidot évmilliók óta biztonságosan és természetesen tárolták a felszín alatti vizekben, üvegházhatású gázokkal telített gázmezőkben. Az eredmények – amelyeket a Nature április 1-jén tettek közzé – egy lépéssel közelebb hozzák a szén-dioxid-leválasztást és -tárolást.

A tenger titokzatos zöld ragyogása dekódolása
Olvass tovább

A tenger titokzatos zöld ragyogása dekódolása

Sok régi tengerészt lenyűgözött a káprázatos zöld fény, amely gyakran látható az óceán felszíne alatt a trópusi tengerekben. A San Diego-i Egyetem Scripps Oceanográfiai Intézetének kutatói most kulcsfontosságú nyomokat tártak fel a zöld fényt kiváltó biolumineszcens férgekről és a fénytermelésük mögött meghúzódó biológiai mechanizmusokról.

A tengerszint emelkedése „áthelyezéshez, áthelyezéshez, áthelyezéshez” fog vezetni: a matematika kezelheti az éghajlatváltozással kapcsolatos népesedési aggodalmakat
Olvass tovább

A tengerszint emelkedése „áthelyezéshez, áthelyezéshez, áthelyezéshez” fog vezetni: a matematika kezelheti az éghajlatváltozással kapcsolatos népesedési aggodalmakat

Ahogy a tengerszint az éghajlatváltozás nyomán emelkedik, és a félszáraz régiók sivatagossá válnak, a világ ezen részein élők valószínűleg kitelepülnek. A tervezett áthelyezés matematikai megközelítése az International Journal of Mathematics and Operational Research-ben.

A fehérbor sötétebbé teheti a fogfoltokat
Olvass tovább

A fehérbor sötétebbé teheti a fogfoltokat

Régóta ismert, hogy a vörösbor elszínezi a fogakat. De fehér bor? A NYU fogászati kutatói által nemrégiben végzett tanulmány kimutatta, hogy a fehérbor fogyasztása növelheti a fogak sötét foltjainak valószínűségét. A kutatók két hat tehénfogból álló sorozatot hasonlítottak össze, amelyek felülete nagyon hasonlít az emberi fogakéhoz, és spektrofotométert, egy színintenzitást mérő műszert használtak a festődési szint értékelésére.

Trópusi Erdő Magbankok: robbanás a múltból
Olvass tovább

Trópusi Erdő Magbankok: robbanás a múltból

A panamai trópusi erdőkben egyes fafajok magjai több mint 30 évig is fennmaradhatnak, mielőtt kicsíráznának. Ez 10-szer hosszabb, mint azt a legtöbb mezei botanikus hitte. A Laboratóriumi Gyorsító Tömegspektrometriai Központ segítségével a Croton billbergianus (Euphorbiaceae), Trema micrantha (Celtidaceae) és Zanthoxylum ekmannii (Rutaceae National Laboratory) fák magjában lévő szén mennyiségének mérésére, Tomre Lawrenceae Limover tudós és az Illinoisi Egyetem Urbana-Champa

Bakteriális rizsbetegségek genetikai megoldására megvizsgálva
Olvass tovább

Bakteriális rizsbetegségek genetikai megoldására megvizsgálva

A rizs a világ nagy részének fő táplálékforrásaként a Föld egyik legfontosabb növénye. A betegségektől való megóvása részben az Iowa State University három és a Kansas State University egy kutatója csoportjának feladata lett. A kutatók a rizs két bakteriális betegségét vizsgálják.

Az evolúció ökoszisztémákra gyakorolt hatása először látható közvetlenül
Olvass tovább

Az evolúció ökoszisztémákra gyakorolt hatása először látható közvetlenül

A tudósok egyetértettek abban, hogy a különböző környezetek hatással vannak az új fajok fejlődésére. A British Columbia Egyetemen végzett kísérletek most mutatják meg először, hogy ennek a fordítottja is igaz. Az UBC Biodiverzitási Kutatóközpont kutatói mini-ökoszisztémákat hoztak létre nagy vízi tartályokban különböző háromtüskés bothalak segítségével, és már 11 hét alatt jelentős különbségeket tapaszt altak az ökoszisztémákban.

Csökkenti-e a levegőztetés a tömörítést és az elfolyást a talajművelés nélküli táblákon?
Olvass tovább

Csökkenti-e a levegőztetés a tömörítést és az elfolyást a talajművelés nélküli táblákon?

A texasi búza nagy részét kettős felhasználású növénytermesztés részeként legelhetik. De sok területen még mindig hagyományos talajműveléssel készülnek, amely nem biztos, hogy hatékonyan fogja fel a csapadékot – ez a gazdasági siker kulcsa egy félszáraz környezetben – mondta a Texas AgriLife Research kutatója.

Az emberek vesztesek lehetnek, ha a technológiai természet felváltja az igazit, figyelmeztetnek a pszichológusok
Olvass tovább

Az emberek vesztesek lehetnek, ha a technológiai természet felváltja az igazit, figyelmeztetnek a pszichológusok

Vannak webkamerák a sólyomokra, görényekre és halakra, virtuális túrákra a Grand Canyonban és Yosemite-ben, valamint robotkutyákra, fókákra és még dinoszauruszokra is. De mi a helyzet az igazi: állatok megfigyelése természetes élőhelyükön, túrázás a John Muir ösvényen vagy játék egy élő kisállattal?

Az „epigenetika” meghatározása tisztázva
Olvass tovább

Az „epigenetika” meghatározása tisztázva

Ali Shilatifard, Ph.D., kutató, munkatársaiból álló csapattal csatlakozott ahhoz, hogy javaslatot tegyen az „epigenetika” operatív meghatározására – egy gyorsan növekvő kutatási területre, amely a génexpresszióban a változásokon kívüli mechanizmusok által okozott öröklődő változásokat vizsgálja.

Első pontos teszt az arzén kimutatására a talajban
Olvass tovább

Első pontos teszt az arzén kimutatására a talajban

Ha van egy macskája vagy kutyája, aki szeret elbújni a fedélzet alatt, vagy gyermekei vannak, akik nyomáskezelt fából készült berendezéseken játszanak, akkor örömmel hallja Julian Tyson analitikus vegyész és kollégái a University of the Universityn A Massachusetts Amherst a közelmúltban fejlesztette ki az első pontos tesztet a talajban található arzénvegyületek kimutatására, amely jelentősen jobb környezeti és egészségügyi hatásvizsgálatot ígér.

Az éghajlatváltozás hatásai Kaliforniában
Olvass tovább

Az éghajlatváltozás hatásai Kaliforniában

A kaliforniai kormányzónak tanácsot adó szakértői csoport április 1-jén kétévente közzétett jelentés azt sugallja, hogy az éghajlatváltozás az állam gazdaságának gyakorlatilag minden szektorát és a legtöbb ökoszisztémát érintheti. A globális üvegházhatású kibocsátások és a kapcsolódó éghajlatváltozás mérsékelt forgatókönyvei esetén is jelentős hatások várhatók, de cselekvés nélkül súlyos és költséges éghajlatváltozási hatások lehetségesek az egész államban.

Új gluténmentes francia kenyér készül cöliákiás betegek számára
Olvass tovább

Új gluténmentes francia kenyér készül cöliákiás betegek számára

A gluténmentes kenyeret, amely alkalmas a cöliákiás betegek számára, kiegészítették, hogy állagát és színét tekintve hasonlítson a francia kenyérre az Institute of Food Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint. Technológusok (IFT). A tanulmányt az Európai Közösségek Bizottsága támogatta.

Ritka delfinek hatalmas populációját fedezték fel
Olvass tovább

Ritka delfinek hatalmas populációját fedezték fel

A Wildlife Conservation Society (WCS) nemrég jelentette be, hogy hatalmas ritka delfinpopulációt fedezett fel Dél-Ázsiában, de figyelmeztet, hogy a populációt az éghajlatváltozás és a halászhálók fenyegetik. Szigorú tudományos technikákat alkalmazva a WCS kutatói úgy becsülik, hogy közel 6000 irrawaddy delfint találtak, amelyek orkákkal vagy gyilkos bálnákkal rokonok, a bangladesi Sundarbans mangroveerdő édesvízi vidékein és a Bengáli-öböl szomszédos vizein.

Hogyan előzhetik meg a probiotikumok a betegségeket
Olvass tovább

Hogyan előzhetik meg a probiotikumok a betegségeket

A probiotikumok számos állatbetegség elleni sikeres alkalmazása segített az írországi University College Cork tudósainak megérteni néhány működési módot, ami oda vezethet, hogy probiotikumokat használnak emberi betegségek megelőzésére, sőt kezelésére is.

Forró megoldás a babcsíra biztonságára
Olvass tovább

Forró megoldás a babcsíra biztonságára

A mungóbab magjainak bakteriális fertőzése ételmérgezést okozhat, amikor a csírákat elfogyasztják. A Nottingham Egyetem (Egyesült Királyság) mikrobiológusának kutatása most olyan módszereket mutatott be, amelyek segítségével természetes módszerekkel lehet fertőtleníteni a babmagokat, és amelyek nem akadályozzák meg a bab kihajtását.

Új teszt a halálos gombás fertőzések kimutatására károsodott immunrendszerű betegeknél
Olvass tovább

Új teszt a halálos gombás fertőzések kimutatására károsodott immunrendszerű betegeknél

Dr. Christopher Thornton, az Exeteri Egyetem munkatársa egy gyorsabb, olcsóbb és pontosabb tesztet írt le sérült vagy elnyomott immunrendszerű betegek halálos Aspergillus fumigatus gombás fertőzéseinek kimutatására április 2-án a Harrogate-i Általános Mikrobiológiai Társaság ülésén.

A légkörben lévő szén-dioxid már mérhető az űrből
Olvass tovább

A légkörben lévő szén-dioxid már mérhető az űrből

INESC Porto az ESA-val – Európai Űrügynökséggel karöltve kifejlesztett egy technológiát, amely a jelenleg használt technikákhoz képest hatékonyabb mérést tesz lehetővé a légkörben. Ezzel a technológiával olyan gázok mérhetők lesznek, mint a szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid és ózon – a globális felmelegedésért és az üvegházhatásért felelős gázok.

Püstök ízű emlékei a kagylóépítéshez
Olvass tovább

Püstök ízű emlékei a kagylóépítéshez

A Kaliforniai Egyetem, Berkeley, Alistair Boettiger végzős hallgató gyönyörű kagylógyűjteményt halmozott fel, de nem a tengerpart megfésülésével. Ő hozta létre őket a számítógépén. Ő és George Oster, az UC Berkeley biofizikusa, valamint a Pittsburghi Egyetem matematikus idegtudósa, Bard Ermentrout olyan számítógépes programot írtak, amely a kagylók összetett mintáit generálja az agy működésének és az emlékek magyarázatára kidolgozott egyszerű elvek segítségével.

Vírus által kiváltott szívizomgyulladás megelőzve egerekben
Olvass tovább

Vírus által kiváltott szívizomgyulladás megelőzve egerekben

Az életveszélyes szívritmuszavar a szívizomgyulladás következménye lehet – a szívizom gyulladása, amelyet a Coxsackievírus okozhat. Dr. Yu Shi, Chen Chen és Michael Gotthardt professzor, a Max Delbrück Molekuláris Orvostudományi Központ (MDC) Berlin-Buch (Németország) munkatársa most megszüntette a fertőzést azáltal, hogy blokkolja a vírus bejutásához szükséges receptort.

A természetesen fluoreszkáló molekulák rák biomarkerként szolgálhatnak
Olvass tovább

A természetesen fluoreszkáló molekulák rák biomarkerként szolgálhatnak

A biomérnökök szerint az összes élő sejtben megtalálható, természetesen fluoreszkáló molekulák túlzott mennyisége a rák természetes biomarkereként szolgálhat. A NADH vagy nikotinamid-adenin-dinukleotid egy kulcsfontosságú koenzim - egy enzim működéséhez szükséges nem fehérje molekula -, amely többnyire a sejt erőművének belső membránjában vagy a mitokondriumokban található.

A madarak képesek „olvasni” az emberi tekintetet
Olvass tovább

A madarak képesek „olvasni” az emberi tekintetet

Mindannyian tudjuk, hogy az emberek néha megváltoztatják a viselkedésüket, amikor valaki ránéz. A Current Biology című folyóiratban április 2-án közölt új tanulmány azt mutatja, hogy a varjakhoz és hollókhoz rokon madarak, akiknek a szemük hasonlít az emberi szemre, ugyanerre képesek.

Élelmiszerbiztonság a levélnyíró hangyák számára: A munkások és a gombás kertjük elutasítja a betolakodókat
Olvass tovább

Élelmiszerbiztonság a levélnyíró hangyák számára: A munkások és a gombás kertjük elutasítja a betolakodókat

Az új betegségek közvetlenül befolyásolják az emberi túlélést és az élelmezésbiztonságot, különösen a népsűrűség növekedésével. A levélvágó hangyák, a társas rovarok azon kevés csoportja egyike, amelyek növénytermesztéssel foglalkoznak, körülbelül 50 millió éve takarítottak be növényi anyagot, hogy megtermékenyítsék föld alatti gombás kertjüket.

Nincs szivacs az emberi családfán: A szivacsok egyedi ősöktől származnak
Olvass tovább

Nincs szivacs az emberi családfán: A szivacsok egyedi ősöktől származnak

Charles Darwin napjai óta a kutatókat érdekli az "életfa" rekonstrukciója, valamint az állat- és növényfajok fejlődésének megértése evolúciós történetük során. A gerincesek esetében ez a kutatás már elég messzire jutott. De még mindig sok vita folyik az állatcsoportok közötti kapcsolatokról, amelyek az evolúció történetének nagyon korai szakaszában, valószínűleg a késő prekambriumban, mintegy 650-540 millió évvel ezelőtt jelentek meg.